A katonák mellett a ramadánt is le kell győzniük a libanoni régészeknek

2010. augusztus 27. 12:24

Sokszor cserélt gazdát a keresztesek által 1103-ban épített tripoli fellegvár, amelynek területén most a régészek és a katonák osztozkodnak.

Korábban

A Libanon második legnagyobb városában található Raymond de Saint Gilles-citadella két helyiségét a viszonylag nyugodtnak mondható biztonsági helyzet felett őrködő hadsereg megfigyelő posztként használja. A katonák azonban nem várt ellenállásba ütköztek a citadellát saját felségterületüknek tartott régészek részéről, akik szerint a hadsereg tagjai nem vigyáznak megfelelő módon a középkori kincsekre. „Azt szeretnénk, ha elmennének innen, de nekik eszükben sincs távozni” – mondta a régészeti ásatások vezetője.

Az elkötelezett kutatók szerint a hadsereg tartózkodása remélhetőleg csak átmeneti jellegű lesz. A libanoni polgárháború idején számos felkelő csoport költözött a citadellába, amelynek kilencszáz éves falai a katapultok és gránátvetők nyomait viseli. Csak tetőzi a bajt, hogy a főképp muzulmán régészekből álló csapat tagjai a ramadán miatt böjtölni kényszerül, ezért mivel napkeltétől napnyugtáig nem esznek és nem isznak, energiájuk mellett a lelkesedésük is alábbhagyott.

„Ez katasztrófa” – nyilatkozta az amúgy keresztény vallású régészvezető. „A munkások éhesek, szomjasak, egész nap rosszkedvűek és nem akarnak dolgozni. Tudom, hogy milyen nehéz lehet víz nélkül, de mindig azt mondom nekik, ez az ő választásuk” – tette hozzá. A régészek munkáját az augusztusban szokatlanul magasnak számító negyven fokos hőmérséklet is nehezíti, nem beszélve a makacs libanoni hadseregről, amelynek tagjai szótlanul szemlélik a körülöttük zajló munkálatokat, és nem áll szándékukban elhagyni a stratégiai fontosságú őrtornyot.