A keszthelyi sörgyáros dinasztia

Az első a bevételek biztosítása

A család első tagja, id. Reischl Vencel 1844-ben érkezett Keszthelyre. A csehországi Hinterstiftben született 1818. november 18-án. Szülei (Reischl Simon és Nader Katalin) földművesek voltak, akiknek 4 fiuk és 3 lányuk született — Vencel az ötödik gyermek volt.

Reischl Vencel 1838-ban érkezett Magyarországra: Szombathelyen telepedett le, ahol sörgyárat vezetett. Három évvel később kapta meg családi örökségét és ebben az évben vette feleségül Hampel Katalint, a város köztiszteletben álló polgárának leányát. (Egy lányuk született, de korán meghalt.) 1844 nyarán költöztek Keszthelyre. Itt bérbe vette a Festetics uradalom sörházát, amelyet 1864-ben meg is vásárolt. Ez lett a későbbiekben a családi vagyon legfontosabb része.

A szorgalmas és takarékos házaspár ügyes gazdálkodásának köszönhetően jelentős anyagi gyarapodást ért el. A gazdagodás mellett gyarapodott jótéteményeik száma is, fokozatosan a legtiszteletreméltóbb polgárok sorába emelkedett az idegen földről származott sörgyáros. Az 1861. február 19-i bíróválasztáson Keszthely polgárai őt választották a városbírói székbe. „Bíróságának első éve rendkívül nehéz küzdelmekkel volt összekötve, 1862. február 19-én hivataláról tiszttársaival együtt lemondott. A november 29-i gyűlésen közhangúlag újra őt választották meg."

A Kanadába kivándorolt utód, Reischl Marcel írja nagynevű őséről: „A dédapa nagyon szorgalmas ember volt, aki szorgalmával, munkaszeretetével, józan takarékosságával és becsületességével a polgári erények mintaképévé vált a városi lakosság szemében." A megválasztott városbíróról nemcsak az elfogult dédunoka írt magasztalóan, hanem a múlt század utolsó harmadában minden róla szóló megnyilvánulás ezt tette — mint a későbbiekben látni fogjuk — teljes joggal. Kétségtelen ugyanis, hogy id. Reischl Vencel városbírósága alatt rengeteget fejlődött Keszthely.

1861-ben épült meg a Balaton déli partján haladó Déli Vasút, amelynek volt ugyan Keszthely nevű állomása, de ez Balatonszentgyörgyön volt, innen utaztak aztán tovább a Keszthelyre és Hévízre igyekvők. Hogy a vasút elkerülte a várost, kétségtelenül hátrányos volt a település fejlődésére. Több megvalósulatlan terv után 1888 szeptemberében nyílt meg a Balatonszentgyörgy-Keszthely HÉV, amelynek megépítésében fontos szerepe volt a keszthelyi városbírónak, aki a részvénytársaság elnökségének is tagja volt.

1861 után helyreállította a jó viszonyt a Festetics-uradalom és a város között, majd alkudozásba kezdett a helypénzszedési jog megvételére: „Az uradalom 20 0000 frtért 20 évi törlesztéssel hatos kamat mellett hajlandó volt a helypénzszedés jogát a városnak átadni." A képviselőtestület azonban leszavazta a városbíró javaslatát a jog megvásárlásáról. „Ő azonban nem tágított és kijelentette, hogy saját felelősségére is megveszi a jogot, mert arra a városnak okvetlen szüksége van."

Néhány évvel később a jogot átruházta a városra; ezzel Keszthely számára fontos jövedelemforrást biztosított. De már a Balatonszentgyörgy-Keszthely közötti vasútvonal megépítése előtt is sokat tett a fürdőélet feltételeinek megteremtéséért. 1862-ben épült meg az első szigetfürdő, majd a '80-as években csere útján megszerezte a Festetics-hitbizománytól „a Balatontól a város széléig húzódó nagy kiterjedésű parkot, mely a legjelentősebb tényezője lett Keszthely város fürdővárossá való fejlődésének."

Ösztönözte a Kossuth Lajos utca lakóit, hogy emeletes házakat építsenek. Jótállt a Beck Sándor által alapított Keszthelyi Takarékpénztárért, igyekezett más módon is támogatni a kereskedelmi és a gazdasági életet (az ipartestület 1885-ben alakult meg). Keszthelyen nem volt laktanya, így a katonaság elszállásolása a lakosságot terhelte. Id. Reischl Vencelnek nagy érdeme, hogy felismerte egy kaszárnya építésének szükségességét. Az épület, amely a sörházzal szemben, a Deák Ferenc utcában, fedett lovardával épült meg, már állandó lakóhelyet biztosított a huszárok számára.

1. Az első a bevételek biztosítása
2. Az idősebb Vencel
3. Az ifjabb Vencel
4. Reischl Richárd és Marcel munkássága

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban