Legendás apák és fiúk

A fővárosi Állatkert alapítása

2010. augusztus 3. 09:01

A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike Földünk legrégebbi állatkertjeinek. Hazánkban elsőként, a világban pedig huszonötödikként 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit - mutatta be Tuza Csilla a Magyar Országos Levéltár oldalán.


Noha az intézmény megnyitása előtt hazánkban nem működött mai értelemben vett állatkert, vadállattartás és vadgazdálkodás Európa többi országaihoz hasonlóan már évszázadokkal korábban ismert volt Magyarországon. Az elsősorban vadászati céllal létrehozott királyi és főúri vadaskertek a középkortól kezdve virágoztak.

Uralkodóink közül pédául IV. Béla királynak Zólyom mellett, I. Lajos számára a diósgyőri vár közelében létesítettek vadaskertet. Mátyás Buda, Visegrád és Tata környékén tartott fenn hasonlót, még a törökök is vadásztak itt. De okleveleinkből tudjuk, hogy Veszprém környékén királynéi vadaskert is működött, több középkori oklevél és Királyi Könyvi bejegyzés tanúskodik a csepelyi és szentgáli királynéi vadászok jogairól és kiváltságairól.

A vadaskertekben legnagyobb számban hazai vadfajok (fácánok, foglyok, szarvasok, őzek) éltek, bár ritka állatok tartását is feljegyezték. A legtöbb különleges állattal valószínűleg Mátyás rendelkezett: két oroszlán mellett egzotikus madarak is sétáltak, illetve repkedtek a budai palota kertjében.

Noha egy magyarországi nyilvános állatkert alapításának gondolata már a reformkorban felvetődött, komolyabban 1859-ben került napirendre az ügy. Az állatkert felállításával kapcsolatosan főként Xántus János zoológus, Szabó József geológus, Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Gerenday József, a Füvészkert igazgatója nevét kell megemlítenünk. Az elképzelést a Magyar Tudományos Akadémia is támogatta, majd 1864-ben, a Magyar Királyi Kancellária jóváhagyásával megalakulhatott az „Állatkerti Részvénytársulat". Pest szabad királyi város a főpolgármester, Kászonyi József közbenjárására a „Városerdő" -ből 31 holdat jelölt ki harmincévi használatra, évi egy arany jelképes bérleti díj fejében állatkert létesítésére.

A park terveit Pertz Ármin városi főkertész készítette, az épületek megtervezésére pedig Szkelnitzky Antalt és ifj. Koch Henriket kérték fel. Reitter Ferenc városi mérnök vezetésével készült el a 900 m²-es Nagy-tó, és ekkor fúrták a tavat tápláló kutat is. Az építkezésre jórészt 1866-ban került sor, ekkor vásárolták az állatok nagy részét is. Az állatok külföldről történő beszerzéséhez megint csak a Helytartótanács és a Kancellária engedélye kellett az egészségügyi okokból a határokon felállított karantén miatt.

Az igazgatói tisztséget az alapítás után Leopold Fitzinger müncheni zoológusra bízták, de még a megnyitás előtt Xántus Jánost nevezték ki igazgatónak. Az Állatkert megnyitására 1866. augusztus 9-én került sor.

A cikk a MOL oldalán

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!