2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Turizmus és propaganda a Kádár-korszakban

2010. július 20. 12:21 Rehák Géza

Az idegenforgalom a hatvanas évek derekától Magyarországon is látványos fejlődésnek indult. A pártállam pragmatikus gondolkodásmódú szárnya semmi kivetnivalót nem talált a turizmus fejlesztésében, a keményvonalasok azonban hamar felismerték, hogy a bevétel-orientáltság terjedése milyen veszélyeket tartogat számukra, így megpróbálták ezt a területet is visszahódítani.


Zimmer Feri és a szocialista idegenforgalmi szemlélet

A legerőteljesebben éppen azokban a megyékben jelentkeztek a turizmus elleni harc jegyében történő kirohanások, ahol az idegenforgalom éreztette pozitív hatásait egy-egy terület, valamint lakosságának gazdagodásában. A prosperitás pedig sértette azoknak az érdekeit, akik csak a párt és állami szervek kegygyakorlásából nyerték egzisztenciájukat, és most hátrányosabb helyzetbe kerültek.

Az idegenforgalmi politika egyik fő kreátora szerint a hatvanas évek elejére alakult ki a Magyar Népköztársaság végső álláspontja a turizmus politikai értelmezésének kapcsán, melynek alapelveit a VIII. pártkongresszus a következőkben foglalta össze: "A Magyar Népköztársaság belső viszonyai olyanok, hogy azokat büszkén megmutathatjuk barátoknak és jóindulatú kritikusainknak egyaránt, nincs titkolnivalónk. A szocialista országokkal folytatott növekvő turista forgalmunk fejlesztésén kívül a kapitalista országokkal is tovább kívánjuk növelni az idegenforgalmat. Emigrációs politikánk részeként visszavárjuk azokat, akik hajlandóak munkával részt venni a szocializmus építésében."

A tőkés idegenforgalom fejlesztése - magyarázta a szerző - azért fontos hazánk számára, mert: "Hozzájárul ahhoz, hogy a nyugatról érkező turisták közvetlenül, saját tapasztalataik alapján megismerjék népünk megváltozott életét. Az imperialista propaganda hazánkról terjesztett hamisításai így szertefoszlanak, a nyugati sajtó nem írhat rólunk olyan gátlástalanul és tendenciózus beállításban, mint azt korábban tette." (Dr. Beszteri Béla, A nemzetközi idegenforgalom, mint a népek személyes érintkezésének legszélesebb területe. Veszprém, 1983. 36- 39.)

A politikus idegenforgalom a korabeli értelmezés szerint a turizmus bel- és külpolitikai hatásainak megfelelő kezelését jelentette a párt szervei részéről. Ami a belpolitika oldalát illeti a "kispolgáriság" fogalma körül kialakult hisztéria kiválóan megfelelt a veszélyek hangsúlyozására. Ez a kifejezés a hatvanas évek végétől, a hetvenes évek folyamán a baloldali dogmatikusok közkedvelt szitokszavává vált, amellyel megbélyegezhettek minden az érdekeiket sértő társadalmi jelenséget. Így válhatott a kispolgáriság az idegenforgalom kapcsán is kulcsfogalommá: "A szocialista életmód uralkodóvá vált ugyan társadalmunkban, de nem lehet tagadni, hogy a polgári-kispolgári életvitel, gondolkodásmód maradványai is fellelhetők, s ezek időszakos felerősödéséhez az idegenforgalom nagyban hozzájárul." (Moró Lajos, Balatonfüred és az idegenforgalom. Veszprém. 5.)

Ennek alátámasztására többek között a következő veszélyforrásokat sorolták fel: "Sokan élnek erőltetetten felhalmozó életet anélkül, hogy élveznék munkájuk gyümölcsét. Ennek ellenpéldája, amikor - az üdülőket utánozva - különösen a fiatalok nagyvonalúan értelmetlenül szórják a pénzt. Egyesek a pénz mindenhatóságához kötődve bármire kaphatók, ha megfizetik. Hajszás nyári hónapok után a lakosság egy része "bezárkózik" lakása falai közé, a közéletben alig vesz részt."

A turizmussal kapcsolatba hozható negatív jelenségek körét tetszés szerint bővíthették. Nem volt nehéz észrevenni, hogy a vendégforgalom által érintett területeken, így a Balaton partján is erősen hatottak olyan negatív tényezők, amelyek a figyelmeztetések szerint az egyéni érdeket a kollektív érdekek elé helyezték. A kapitalista környezet, a fellazítás, a burzsoá ideológia hatását vélték felfedezni a legkülönbözőbb rétegek életvitelében. Így a múlt társadalom kispolgári elemei, akiket épphogy sikerült a szocialista morál és életmód követésére szorítani, valamint a már az új eszme által felnevelt fiatalok egyaránt megfertőződhettek a kapitalista ideológia által.

A veszélyek ismerői szerint az idegenforgalom megítélése során a lakosság zöme nem számolt annak "politikai" jelentőségével, csak gazdasági előnyeit látta. Ez pedig igen káros hatást gyakorolt a tudatformálásra, hisz a mindenáron való pénzszerzés az egyéni önzés elterjedését segítette elő. Felhívták például a figyelmet arra, hogy nagy a száma a spekulációs céllal épített nyaralóknak, amelyek kizárólag a munka nélküli jövedelemszerzést szolgálják. Egyre több az olyan tulajdonos, aki nyaralóját turistáknak adja ki, ahelyett, hogy saját maga pihenne abban. Ez indokoltan váltja ki a lakosság becsületes részének ellenérzését.

Az is jellemző, hogy a fizető vendégszolgálatban résztvevők és a magánkiadók zöme nem fizikai dolgozó, hanem alkalmazott, értelmiségi és nyugdíjas. Létezik egy szűk réteg, amely az idegenforgalom növekedéséért tett intézkedéseket csak a saját hasznára kívánja fordítani (Moró Lajos, Balatonfüred és az idegenforgalom. Veszprém. 6-7.) A párt konzervatívjai szerint az érintett vidékeken széles körben terjedt el a harácsolás, spekuláció, a pénz mindenhatóságába vetett hit stb.

A nemzetközi turizmus tehát közvetlenül és közvetve is hatást gyakorol a társadalom szemléletére, életvitelére. Az idegenforgalom a szocializmus viszonyai közé is becsempészte a kapitalista szemléletmódot. A fertőzött területeken a fellazító eszmékkel, életvitellel a lakosság nagy része érintkezett, ami jelentős kihívást jelentett a szocialista erkölcs számára.

További közvetett károkat okozott a tudatformálás terén az, hogy a más országrészekből a Balaton partjára érkező vendégek túlzottnak tarthatták az ide beruházott összegeket. A helyi lakosságot irigyelhették, mert könnyen szerzett pluszjövedelmekhez juthatott. A nyaralók költekező életmódja azt a hamis tudati állapotot eredményezhette a messziről jött emberben, hogy a Balaton- partot vagy éppen a szocializmus egészét ez a pénzszóró, fogyasztóorientált életmód jellemzi. A nyugati turisták jelenléte tovább erősítette ennek a "téves" véleménynek a terjedését. A "korszellemet" jellemző gondolatmenet ismertetése után érthető, hogy egyesek az ideológiai felvilágosító munkának hogyan követelhettek elsődleges fontosságot, miáltal fennen hangoztathatták önnön nélkülözhetetlenségüket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár