2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Emlékművet kaptak a háború után meggyilkolt szudétanémetek

2010. június 18. 15:49 MTI

Bármily kegyetlen és embertelen is volt a nácizmus, nem ment fel minket az alól a kötelesség alól, hogy feltárjuk azokat a törvénytelenségeket, amelyeket a II. világháború befejezése után a csehszlovák rendszer követett el az országban élő német kisebbség ellen - állítja a közszolgálati cseh televízió, amely csütörtökön tényfeltáró riportban mutatta be, hogyan gyilkolt meg a csehszlovák hadsereg a korabeli forradalmi gárdákkal együttműködve mintegy 800 németet 1945 májusában az észak-csehországi Postoloprtyben.

A film elkészítését az motiválta, hogy június elején Postoloprtyben emlékművet állítottak a mészárlás áldozatainak. Míg a történészek számára az események többé-kevésbé ismertek, a széles cseh közvélemény körében a televíziós műsor megdöbbenést váltott ki. "Az, hogy Postoloprtyben elhelyezték a Csehszlovák Hadsereg egyik egységét, nyilvánvalóvá tette, hogy a területet etnikailag meg akarják tisztítani. Arról volt szó, hogy minél kevesebb német léphesse át az államhatárt. Ezt jól érzékeli az a korabeli jelszó, hogy a jó német, a halott német" - jelentette ki a televízióban Tomás Stanek, történész.

A tömeggyilkosság feltárását nemzetközi nyomásra már 1947-ben megkezdték. A csehszlovák nemzetgyűlés erre a célra felállított vizsgálóbizottsága kénytelen volt megállapítani, beismerni a gyilkosságok tényét. Akkor összesen 763 holttestet ástak ki. A történészek és a korabeli szemtanúk szerint azonban az ismeretlen tömegsírokban még legalább 500-1000 holtest nyugszik.

A vizsgálóbizottság a csehszlovák katonák tucatjait hallgatta ki, akik gyilkoltak és különféle kegyetlenségeket követtek el. Többen közülük végigharcolták a háborút, s azt állították: olyan kegyetlenségekkel találták magukat szembe a nácik oldaláról, hogy lehetetlen volt azt nem megtorolni.
Az akkori eseményekért egyetlen személyt sem büntettek meg soha. A korabeli csehszlovák jogrend ugyanis nem tartotta bűncselekménynek a németek legyilkolását. Ma már más a hozzáállás, s az esetet vizsgáló egyik cseh bíró "etnikai tisztogatásról" beszélt.

A városi tanács tavaly novemberben döntött úgy, hogy emlékművet állítanak a meggyilkolt szudétanémeteknek. A rendkívüli ülésen a tanácstagok elfogadták a hattagú emlékműbizottság javaslatát, amely egyértelműen támogatta a városból kitelepített szudétanémetek még 2002-ben előterjesztett kérését. Ugyanakkor megállapodtak abban, hogy az emlékmű cseh és német nyelvű szövege az eredetileg tervezettnél (Az 1945-ös postoloprty-i mészárlás áldozatainak) általánosabb szöveget fog tartalmazni. "A Postoloprtyben 1945 májusában és júniusában lejátszódott események összes ártatlan áldozatának" - hangzik a szöveg, amelyben a városatyák megállapodtak.

A vitában többen elsősorban a "mészárlás" kifejezést tartották elfogadhatatlannak. A bizottság javaslata szerint az emlékművet a helyi temetőben állították fel. "Nincs értelme úgy tenni, mintha semmi sem történt volna. Történt. Nem helyénvaló azonban azt firtatni, hogy a németek vagy a csehek hibáztak-e nagyobbat. A kegyeleti helyre szükség van, de minden áldozatra emlékezni kell" - jelentette ki a vitában Miloslav Fischer tanácstag.

A történeti források szerint Postoloprtyben 1945 májusában bírósági tárgyalás nélkül 763 német ajkú személyt lőttek agyon. A szocialista Csehszlovákiában az ügyről egészen az 1989-es rendszerváltásig csak igen elvétve, szakmai körökben esett szó. Az utóbbi években elvégzett kutatások és vizsgálatok szerint a gyilkosságoknak több közvetlen felelőse van, de már egyikük sem él.

A II. világháború után a németeket és a magyarokat a korabeli csehszlovák hatalom kollektív háborús bűnösnek nyilvánította, elvette vagyonukat, állampolgárságukat, s mintegy hárommillió németet kitelepítettek az országból. A kitelepítések első, szervezetlen szakaszában számos erőszakos cselekmény történt a németekkel szemben, amelyet ma a csehek elismernek. A több mint félmilliós szlovákiai magyarság kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A magyar közösséget csehországi kényszermunkával, magyar-szlovák lakosságcserével és reszlovakizációval próbálta meg felszámolni az akkori csehszlovák rendszer.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár