Amikor Ferenc József Magyarországra látogatott
2010. május 27. 08:52
1857 elején izgalom söpört végig az országon: Ferenc József és Erzsébet Itália után Magyarországra is ellátogatnak. Az utazás terve február 3-án érkezett meg Budára, és abban részletesen feltüntették, mely helyeket és mikor óhajtja a császári pár felkeresni - mutatta be Tuza Csilla a Magyar Országos Levéltár honlapján.
Korábban
Figyelemreméltó időpont: 1857-ben Magyarország még messze volt a kiegyezéstől, ez az időszak a passzív ellenállás aktív időszaka. Ferenc József osztrák császárként érkezett ide, hiszen az alkotmányát és uralkodóját vesztett ország csupán még Ausztria egyik tartományaként szerepelt a protokoll-listán. Az utazás célja talán éppen ezért az ország megismerése, és megismertetése lehetett uralkodójával, egy politikai hangulat-felmérés, mintegy megbékélés a néppel. Ferenc József ezzel tulajdonképpen régi hagyományt folytatott, uralkodói utazásokról a magyar népmesék már az „álruhás” Mátyás király óta tudósítottak, és részletesen ismerjük II. József urazásainak célját és eredményeit is.
A kormányzó hivatalából utasítás ment az összes megyéhez, hogy készítsék elő, szervezzék meg területükön az uralkodói párnak és kíséretének mind a szállását, mind az ellátását az összeállított itinerárium alapján, de azt, hogy az egyes megyék milyen ünnepségekkel köszöntsék a császári párt, nem írták elő pontosan. Általánosan érvényes szabályok persze voltak: kik, milyen nemesi rangban vehetnek részt az ünnepi ebéden, milyen nyelven, milyen hosszan tarthatnak ünnepi szónoklatot. Minden megyének fel kellett küldenie jóváhagyásra a programját. Az utazást május 4-e és június 24-e között óhajtották lebonyolítani: mivel az egész országot szerették volna ennyi idő alatt beutazni, ez elég feszített tempót diktált.
Az általános hangulat igen izgatott volt, a megyék felküldték programjaikat, sőt, némelyik megye még az ünnepi ebéd fogásait, a küldöttség díszegyenruhájának tervét, stb. is megküldte. Az utazás hírét a politikai és irodalmi életben nem mindenki fogadta osztatlan lelkesedéssel. Arany János például ekkor írta A walesi bárdok című költeményét, amelyet természetesen az uralkodó előtt nem olvastak fel.
Habár minden részletet alaposan elterveztek, és felkészültek minden váratlan eshetőségre, az egyes helyekre történő ünnepélyes bevonulásokra még „esőnapot” is kalkuláltak, azt azonban nem lehetett előre látni, hogy a pár elsőszülött leánya, Zsófia elhalálozása miatt az utat félbe kell szakítani.
Végül az utazás nem érte el célját: sem az uralkodó, sem a magyar nép nem közeledett egymáshoz.
Az eredeti cikk a levéltár oldalán
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
