Új megvilágításban az óegyiptomi hitvilág
2010. május 26. 08:03 MTI
Ötvenhét óegyiptomi temetkezést tártak fel a Kairótól 80 kilométerrel dél-nyugatra elhelyezkedő Fajjúm-oázisban, a sírkamrák többsége díszes szarkofágokat őriz a bennük nyugvó múmiákkal - jelentette be közleményben az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács.
Korábban
A legidősebb sírkamra i.e. 2750-ből, az I. és a II. dinasztia uralkodásának korából származik. Tizenkét olyan sírkamrát is felfedeztek, ahová a Kr.e. II. évezredben, a XVIII. dinasztia korából temetkeztek. A felfedezések új megvilágításba helyezik az óegyiptomiak hitvilágát - hangsúlyozta a régészeti tanács.
Záhi Havvász, a testület vezetője kiemelte, hogy a XVIII. dinasztia korából származó múmiákat lenvászon pólyába tekerték a balzsamozók. A szöveten a túlvilági eligazodást segítő Halottak Könyvéből vett idézetek olvashatók, valamint óegyiptomi istenségek láthatók rajta.
Abdel Rahman Al-Ajedi, a régészeti expedíció vezetője hozzátette, hogy a sírkamrák némelyikének falain is megtalálhatók a Halottak Könyvéből vett szövegrészletek. Az egyik legrégebbi sírkamra gyakorlatilag érintetlen: fennmaradt benne a hagyományos temetkezési eszköztár, ileltve a fából készült szarkofág a lenvászonba pólyált múmiával együtt.
Az i.e. 2030 és i.e. 1840 közötti időszakból származó 31 sírkamra falait különféle óegyiptomi istenségekkel dekorálták, olyanokkal, mint a sólyomfejű Hórusz, a tehén alakjában imádott Hathor, a szépség, termékenység, anyaság, vidámság, részegség és zene istennője, Hnum, a termékenység kosfejű istene vagy a "teremtő" Ámon, a levegő és a Nap istene.

A Líbiai-sivatagban lévő 173 ezer hektár területű Fajjúm Egyiptom legfontosabb oázisa. A terület a felső paleolitikumtól lakott, jelentősége a XII. dinasztia korától (i.e. 20-18. század) nőtt meg, amikor Iti-Taui néven új főváros épült az oázis bejáratánál, és a Középbirodalom egyik legjelentősebb uralkodója, III. Amenemhat fáraó által kezdeményezett földmunkáknak köszönhetően megnőtt a megművelhető földterület. A dinasztia több uralkodója építette ide piramisát. A terület legfontosabb istene Szobek, akinek kultuszához krokodiltemetők kapcsolódnak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59