"Paradox" eredmény az első szabad romániai választásokon

Iliescu győzelme

A választásokra való készülés jegyében tartotta április 7-8-án első kongresszusát a február 6-án párttá alakult Nemzeti Megmentési Front. A küldöttek Ion Iliescu addigi ideiglenes elnököt pártelnökké választották, s ő lett a szervezet elnökjelöltje is. Iliescu beszédében közölte, hogy a közel egymillió tagot számláló NMF balközép ideológiát vall magáénak, amely az európai szociáldemokráciában gyökerezik. A Front kinyilvánította, hogy szakít a kommunista szerkezetekkel, s leszögezte, hogy lehetetlen a múltba való visszatérés.

Április 8-án a három legerősebb ellenzéki párt, a Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt közös közleményben jelentette be, hogy egyezséget kötött a Nemzeti Megmentési Fronttal szemben. Leszögezték: óvakodnak az egymás elleni támadásoktól, hogy "közös erővel harcolhassanak az igaz demokrácia ellenségeivel szemben", s kötelezettséget vállaltak arra, hogy a május 20-i választások után egyikük sem vesz részt olyan kormányban, amelyet "a korábbi kommunista struktúrák hoznak létre".

A politikai pártok és szervezetek versenyében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség úgy foglalt állást, hogy az elnökválasztás alkalmával nem kívánja elkötelezni tagságát egyik jelölt mellett sem. Azt kérte választóitól, hogy szavazzanak a szervezet képviselő- és szenátorjelöltjeire, a köztársasági elnökjelöltek esetében pedig a visszarendeződés, a neokommunizmus ellen, saját belátásuk szerint.

A május 20-i egyfordulós választás során az arra jogosultak pártlistákra adhatták voksukat, a 82 politikai párt és szervezet a képviselőház 387 helyére 5345, a 119 szenátusi székre 1716 jelöltet állított. A választási szövetségek kilenc elnökaspiránsa közül csak három tudta összegyűjteni a hivatalos jelöltséghez szükséges százezer aláírást, így a Nemzeti Megmentési Front képviseletében Ion Iliescu, a Nemzeti Liberális Párt színeiben Radu Campeanu, a Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt jelöltjeként pedig Ion Ratiu mérkőzhetett meg az államfő posztért.

A választások magas, 86,2 százalékos részvétel mellett a Nemzeti Megmentési Front fölényes diadalát hozták. Iliescu utcahosszal győzött riválisai előtt: 85,07 százalékot szerzett Campeanu 10,64 százalékával és Ratiu 4,29 százalékával szemben. Az NMF a képviselőházi választásokon 66,31, a szenátusin 67,01 százalékot kapott, így 355 mandátumával a törvényhozás mindkét házában kétharmados többségre tett szert. Az RMDSZ lett az ország második legerősebb pártja a szavazatok 7,23, illetve 7,20 százalékával, 41 (29 képviselőházi és 12 szenátori) mandátummal.

A két házban elért szavazatok alapján a Nemzeti Liberális Párt 38, a Romániai Környezetvédelmi Mozgalom, illetve a Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt 13 mandátummal rendelkezett. A Vatra Romaneascát képviselő Román Egységszövetség 11 mandátumot, a Romániai Demokrata Agrárpárt és a Román Környezetvédelmi Párt 9-9, a Román Demokratikus Szocialista Párt 5, a Román Szociáldemokrata Párt pedig 2 mandátumot kapott, a fennmaradó 28 hely további politikai pártok és alakulatok, valamint független jelöltek között oszlott meg.

Az 1990. május 20-ai romániai választásokon a Nemzeti Megmentési Front a diktatúra megdöntése során szerzett hatalmi-helyzeti előnye birtokában (uralta a sajtót is, politikai vetélytársai pedig még épp csak formálódóban voltak) elsöprő győzelmet aratott, szinte "túlnyerte" magát, sikeresen leszerelve a vezetőinek kommunista múltját és "neokommunista törekvéseit" emlegető vádakat. A 44 év óta első többpárti választások egyetlen politikai erő túlhatalmát és súlytalan parlamenti ellenzéket eredményeztek.

A választási eredményeket a francia Libération egyenesen "paradoxnak", Kelet-Európában egyedülállónak minősítette. Mint írta, egy olyan volt kommunista vezető diadalmaskodott, aki "csak nemrég tért át a demokrácia és a pluralizmus hitére", s egy olyan párt, amely "reformistának nyilvánítja magát, de amelynek szerkezete és vezetői még túlságosan is emlékezetbe idézik a volt Román Kommunista Pártot".

A Le Monde szerint a sikert az is elősegítette, hogy a Román Kommunista Párt négymillió egykori tagja számára megnyugtatónak tűnt Iliescu azon ígérete, hogy az országban nem lesz boszorkányüldözés. A brit lapok, a The Times és a The Independent felhívták a figyelmet a "választott diktatúraként" való kormányzásnak, illetve a "nemzeti kártya" kijátszásának veszélyeire. A nyugatnémet Die Welt tragikus választási győzelemnek nevezte, hogy Románia a világ első országaként a kegyetlen kommunista önkényuralom megdöntése után túlnyomó többséggel ismét kommunista kormányt választott. "A román forradalom öt hónap távlatából mindinkább jól megtervezett államcsínynek rémlik, semmint ösztönös népfelkelésnek" - írta.

1990. június 20-án a román képviselőház és szenátus együttes ülésén terjesztették be a Legfelsőbb Törvényszék jelentését a választások eredményéről. Az ünnepi ülésen Ion Iliescu letette az elnöki esküt, majd beiktatták tisztségébe. Székfoglaló beszédében a demokratikus fejlődés folytatása, a külpolitikában pedig a helsinki egyezmények betartása mellett kötelezte el magát, végezetül bejelentette, hogy az új kormány megalakításával ismét Petre Romant bízta meg.

1. Vitáktól a "magyar-kártyáig"
2. Iliescu győzelme

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. Az EU főbb intézményei, működése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 26 éves az Európai Unió