Három év alatt készült el a moszkvai metró
2010. május 14. 12:03 MTI
Hetvenöt éve, 1935. május 15-én adták át a forgalomnak a moszkvai metrót. Építésének gondolata már 1875-ben felvetődött, de a tervek előbb pénzügyi és politikai nehézségek, majd az első világháború miatt nem válhattak valóra.
Korábban
Végül az SZK(b)P KB hozott határozatot arról 1931. június 15-én, hogy "a metró legyen a városi közlekedés fő eszköze". A munkálatok ezután villámtempóban zajlottak, az előkészületek után 1933-ban megkezdődött a tényleges munka, s 1934 végére a metró nagy része készen is állt. Az építkezés során a nyíltszíni és a mélyfúrásos módszert kombinálták, ennek köszönhetően a metró a második világháború alatt óvóhelyül is szolgálhatott, s akkor 217 gyermek született itt.
Az első, két vagonból álló próbajárat 1934. október 17-én indult, az új létesítményt elsőként 1935 februárjában a szovjetkongresszus küldöttei próbálhatták ki, majd az építkezés élmunkásai utazhattak a próbavonatokon. A metróállomások kapui május 15-én reggel hét órakor nyíltak meg az utasok előtt, akik között sokan csak ezért álltak egész éjjel sorban, hogy megcsodálhassák a tágas és gazdagon díszített csarnokokat - a föld alatti "sztálinbarokk" pompa éles ellentétben állt otthonaik sivárságával.
A 11,6 kilométer hosszú első vonal a Szokolnyikitól a Park Kulturi állomásig vezetett, s egy rövid mellékvonalon a Szmolenszkajáig lehetett utazni. A 13 gyönyörűen díszített csarnokban 15 mozgólépcső volt, a kivitelezéshez a legdrágább és legjobb minőségű anyagokat - gránit, tufa, mészkő, öntöttvas, márvány - használták fel.
A sztálini korszak állomásai méreteikkel és pompájukkal is ámulatba ejtik az utazót: némelyek gyönyörű csillárjaikkal bálteremre, mások ornamentikájukkal, boltíveikkel, kupoláikkal, a mennyezet berakásaival templomokra emlékeztetnek. A tematika a forradalmat és a honvédő háborút, a szovjethatalom építését idézte, s számtalan módon emlékeztek meg Leninről és a Vörös Hadsereg katonáiról. Sztálin halála után a méretek megmaradtak, de a fő szempont az egyszerűség és a hasznosság lett. A kezdeti négy vagont 1936-ban hatra egészítették ki, 2004-ben pedig már nyolcvagonos szerelvények is közlekednek.
A 12 metróvonal hossza közel 300 kilométer, a 180 állomás közül 26-on van lehetőség az átszállásra, az egyiken négy vonal fut össze. A sugaras és körgyűrűs hálózaton ma hétköznap mintegy kilenc millióan utaznak, ezzel a moszkvai a világ legforgalmasabb metrója.
A minden nap reggel 5 óra 20 perctől éjjel egyig működő metró legmélyebb állomása 84 méter mélyen van, két állomás között a leghosszabb távolság 6,5, a legrövidebb fél kilométer, s naponta 3438 vagon közlekedik. A 2. világháború alatt a Kirovszkaja állomáson működött a Vörös Hadsereg főparancsnoksága (itt persze nem álltak meg a szerelvények), s a Majakovszkaja állomáson tartották 1941-ben az októberi forradalom tiszteletére rendezett nagygyűlést.
A metróhoz számtalan legenda, érdekesség kapcsolódik: például ha valaki a Forradalom tere állomáson megsimogatja az ott található egyik szobor, egy határőr kutyájának az orrát, jól sikerül a vizsgája; három éve pedig az egyik állomás bejáratánál egy kóbor kutyának állítottak emlékművet, amely az állomás területén élt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap