Rasszizmus és rabszolga-kereskedelem

A különböző szervezetek vezetői közös levéllel fordulnak a brit, dán, holland portugál és spanyol kormányokhoz, és szeretnék, ha azok beismernék az egykori gyakorlat történelmi igazságtalanságát. A francia példán felbuzdulva abban reménykednek, hogy a jövőben talán egy összeurópai határozat is születhet az ügyben.

A franciák ugyanis 2001-ben már emberiség elleni bűncselekménynek nyilvánították a rabszolgaságot, és Jacques Chirac ekkor határozott május 10-i emléknap beiktatásáról. A Rabszolga-kereskedelem Európai Emlékalapítványa képviselői ezen alkalomból idén Louis Sala-Molins francia és John Franklin amerikai történészek támogatásával a francia szenátusban is felszólalnak majd.

A rasszizmus ellen küzdő szervezetek szerint a mai kiközösítések és hátrányos megkülönböztetések gyökere is a 16-17. századi, a rabszolgaságot kodifikáló, etnikailag megosztó törvényekre vezethető vissza. A mostani javaslattal szeretnék elérni, hogy a kormányok elismerjék: a rabszolga-kereskedelem nem csak egy történelmi tragédia volt, hanem egy máig tartó, Afrikában, a Karibi-térségben, és az európai nagyvárosokban, ahová folyamatosan érkeznek a bevándorlók, társadalmi problémákat generáló folyamat.

Emellett egy, az ENSZ kezelésében álló emlékalapítványt is létrehoznának, amely az egykori áldozatot és rabszolgatartók leszármazottait oktathatnák a kérdés történetére.

Mindez azonban nem lesz egyszerű: bár az európai államok egytől egyig elismerik a rabszolgaság káros hatásait, a kompenzációra és kárpótlásra még várni kell. Egyesek szerint ugyanis a rég elhunytak szenvedését nem lehet és nem is kell megfizetni, főként Afrikának nem, ahol akkor még nem is léteztek azok az államok, akik ma megkaphatnák ezt a pénzt. Precedensértékű lehet azonban a holokauszt áldozatainak kárpótlása, így talán hamarosan megváltozhat az érintettek hozzáállása ezen kérdéshez is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek