2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Nincs nyoma Noénak az Araráton

2010. április 30. 10:12

Napok óta Noé állítólagos bárkájának felfedezésétől hangos a világsajtó: a bibliai kutatócsoportnak azonban nem hisznek a történészek. Összeállításunkban az ősi csodahajó kutatásának történetét, és az ezzel kapcsolatos botrányokat gyűjtöttük össze, Josephus Flaviustól egy kínai-török csoportig.


A Bibliában, Mózes első könyvének (Genezis) 6-9-részében olvasható a történet, amely szerint Noé Isten parancsára épített egy nagy bárkát, hogy megmentse családját és a Föld állatvilágát az özönvíztől. A Genezis leírása szerint a bárka körülbelül 137 méter hosszú volt, és a veszély elmúltával az Ararát-hegynél érte el a szárazföldet. A kutatók véleménye szerint ez a hely egyaránt lehet Örményországban és Törökország keleti részén: az úgynevezett Ararát-anomália, vagy a török-iráni határ közelében, Dogubayzit mellett lévő durupinari-képződmény.

A szír és örmény hagyomány szerint az i.sz. első évszázadokban a hajó maradványai a Dzsudi-hegyen még láthatóak voltak. A korai keresztény egyházatyák, és később még az első iszlám teológusok is beszámoltak arról, hogy bárka maradványai tiszta időben jól kivehetők Kardu, vagy Kurdisztán hegyeiben; mindezt Marco Polo is megörökítette.

A 19. századig azonban a térség nem volt eléggé lakott, és nyitott a Nyugat felé, hogy ott bármilyen tudományos kutatást folytathassanak. A másik problémát az írott források hiánya jelentette, így a lelkes utazók csak a Bibliával kezükben indulhattak hegyet mászni. 1829-ben Friedrich Parrot örökítette meg, hogy az örmények meg vannak győződve arról, hogy a bárka még mindig a hegy tetején áll, és oda embernek tilos felmennie.

A professzionális, ám legtöbbször minden alapot nélkülöző elméletgyártás 1876-ban vette kezdetét, amikor James Bryce utazó, történész mászta meg a hegyet, és ott olyan gerendákat azonosított, amelyek szerinte a hajóról származnak. A hasonló lelkes, ám legtöbbször igazolhatatlan és hiteltelen amatőr kutakodások a 20. századig folytak, ám a térség a török-szovjet határzóna részévé vált, és a kurd szeparatisták megjelenésével minden hasonló expedíció lebonyolítása lehetetlennek tűnt. James Irwin egykori űrhajós az 1980-as években kétszer vágott neki a hegynek (egyszer túszul is ejtették), ám ő sem lelte a hajó nyomát.

A bárkát a kutatók mellett több más szemlélő is "látta": ilyen volt az örmény Georgie Hagopian, aki 1902-10 között állítólag kétszer is járt benne, vagy a második világháborúban az iráni Hamadánban szolgáló Ed Davis őrmester, aki 1943-ban mászta meg a hegyet és látta a fenséges hajót. Ez utóbbi szerint a hajótest két darabja a gleccserek miatt egyre távolabb került egymástól.

Az interneten több városi legenda is terjed a korszakból: az egyik szerint II. Miklós 1917-18-ban küldött expedíciót Noé bárkájáért. 1933-ban a Kölnische Illustrierte Zeitung mutatott be olyan fotókat, amiket egy állítólagos expedíció készített, ám a történetről később kiderült, hogy április 1-jei tréfa volt csupán. Ezek a képek később több más, hitelesként tálalt elmélet illusztrálásaként feltűntek. Érdekesség még, hogy a mára elterjedt verzió, miszerint a bárka nem a bibliai Ararát-hegységben, hanem pontosan az Ararát hegyén állt meg, is ezzel a cikkel kezdődött, korábban ugyanis senki nem hitte, hogy a hajó kizárólagosan csak itt állhatott volna meg. Szintén a városi legendák közé tartozik, hogy egyes régészek szerint Jimmy Carter 1977-es iráni látogatásáról hazafelé tartva erre irányította az elnöki különgépet, hátha megpillantja a hajót.

Orosz tudósok 2004-ben kutakodtak - ám továbbra is eredmény nélkül - az Ararát nyugati részén. Legutóbb 2006 márciusában álltak elő műholdas felvételekkel a hajó hollétét illetően. 2004-ben Daniel McGivern, honolului üzletember bejelentette, hogy 600 ezer fonttal (186 millió forinttal) támogat egy expedíciót, amely megvizsgálja az Ararát-anomáliát. Az expedíció azonban nem kapott engedélyt a török hatóságoktól, mivel a kutatási hely zárt katonai zónába esik. A National Geographic elképesztőnek nevezte az expedíció ötletét, mivel reménybeli török vezetőjét korábban már megvádolták Noé bárkáját "ábrázoló" hamis fotók készítésével.

2006-ban Bob Cornuke, a Colorado-állambeli Bibliai Régészeti Intézet (Bible Archaeology Search and Exploration Institute) elnöke Iránba szervezett expedíciót, az Elburz-hegységbe, mint Noé bárkája lehetséges "kikötőhelyére". Csoportja hamarosan bejelentette, hogy 4000 méter magasságban megfeketedett, megkövesedett gerendamaradványokat leltek. A felfedezett struktúra az expedíció szerint akkora volt, mint egy kisebb repülőgép-anyahajó, hossza elérte a 120 méter. A csapat szerint az objektum belsejében fosszílizálódott tengeri "teremtményeket" találtak, ám mindeddig egyetlen független szakértői vélemény sem támasztotta alá a leletek hitelességét.

A legújabb kínai-török felfedezés szerint négyezer méter magasságban leltek a faszerkezet maradványaira, amely a radiokarbonos kormeghatározás szerint 4800 éves, vagyis nagyjából megfelel a Biblia szerinti özönvíz időpontjának. A szenzáció egy kicsit sántít, hiszen ugyanezen kínai-török kutatócsoport 2008 januárjában már bejelentette Noé bárkájának megtalálását, és a mostani felfedezés hitelességében a térség szakértői is kételkednek.

Szintén megtámadta a bejelentést J. Randall Price, aki részt vett a 2008-as expedícióban. Szerinte a bemutatott képek és videók hamisítványok, és a kínai csoport vezetője 2008-ban kurd munkásokkal építtette meg a hegyoldal egyik barlangja mélyén álló épületet, amihez a gerendákat a Fekete-tenger partjáról hozták. Ezt aztán kibővítették, és 2009 nyarán készült el a most bemutatott film.

Vannak, akik szerint meg az egész badarság: mivel a vízözön után nem maradt semmi faanyag, ezért a hajót a telepesek több mint valószínű, hogy darabokra szedték, és házaik felépítéséhez használták fel.

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!