2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Egy sosemvolt Országház tervei

2010. április 27. 10:47

Az Országház építésére kiírt pályázatra 19 tervsorozat érkezett be a miniszterelnökség segédhivatalába, majd késve még egy. Az "állandó országház építése érdekében működő országos bizottság" 1883. április 22-én döntött a díjak odaítéléséről. Az egykori pályázati anyagokat a Magyar Országos Levéltár honlapján Török Enikő mutatta be.


Hauszmann Alajos terve

Mivel egy tervet sem találtak, amely változtatás nélkül a kivitel alapjául szolgálhatna, a kitűzött négy egyenlő, 5-5000 forintos díjat a viszonylag legjobb terveknek ítélték. A pályatervek bírálatánál a funkcionális elemzés játszott fontos szerepet, az országház stílusának kérdése nem merült fel. A legtöbb szavazatot az Alkotmány I., a Patres conscripti, Alkotmány II. és a Scti Stephani regis jeligéjű tervek kapták. Az Alkotmány I. Steindl Imre (1839-1902) alkotása, az eredeti pályatervek a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tulajdonában vannak.

A Steindl által tervezett neogót épület alacsonyabb, nyomottabb volt a mai Országháznál. Stílusválasztása találkozott a korszak legtekintélyesebb politikusának, az építészeti és városfejlesztési kérdések iránt érdeklődő, az országos bizottság munkájában aktívan részt vevő Andrássy Gyulának az ízlésével. A bírálók azonban funkcionális szempontból sok mindent kifogásoltak. Ezért amikor 1883. május 27-én az országos bizottság megbízta Steindlt a végleges terv elkészítésével, nem garantálta, hogy a módosított tervet elfogadja. A magyarországi és külföldi tervpályázatok esetén a nyertes pályatervet gyakran átdolgoztatták, ez nem számított egyedinek vagy szokatlannak.

Az első módosítás eredeti anyaga az Országgyűlés műszaki irodájának tervtárában található. A levéltárban a nyomtatott változatot őrzik, amely Klösz György (1844-1913) kőnyomdájában készült. A tervmódosítások legfontosabb eleme az épület arányainak a hosszúság csökkentésével és a magasság növelésével (közbeiktatott félemelet) történő megváltoztatása, valamint az alsó rakpart szabadon hagyása, ehhez járult még a tetőkialakítás mikéntje.

Az épület külsején véghezvitt legszembetűnőbb változás a tornyokat érintette, amelyek kupola helyett hegyes sisakot kaptak. Az álladó országház építési terveinek jóváhagyásáról és az építés végrehajtásáról szóló 1884. évi XIX. törvénycikket az uralkodó 1884. május 22-én szentesítette.

1884 nyarán megalakult az Országház Építési Végrehajtó Bizottsága, amely a következő évben kezdeményezte, hogy az Országházat egyenes hossztengellyel építsék. A korábbi terveken ugyanis tört hossztengely szerepelt. Steindl ennek figyelembevételével dolgozta ki a kiviteli terveket, melyek 1886-ra készültek el 1:50 méretarányban. Ezek közül hat lapot őriz a levéltár.

1888-ban sor került az udvarok összevonására, valamint további módosításokra volt még szükség a fűtő- és szellőzőrendszer megtervezése után, így csak 1888 májusára jutottak el a végleges változathoz. Az egyre újabb tervváltoztatásokra az építkezés kezdetének elhúzódása adott lehetőséget. Az épület 1904-re készült el.

A teljes cikk a részletes tervekkel a MOL honlapján

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár