2025. tavasz: Szürke eminenciások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Érintetlen maradt a középkori kisfiú agya

2010. március 17. 13:51 Discovery News, MTI

Megőrizte szerkezetét a 13. században elhunyt másfél éves gyermek agya, amelyen nem csupán a lebenyeket, a barázdákat és a tekervényeket lehet megkülönböztetni, de még az idegsejteket is azonosította egy nemzetközi kutatócsoport.

A 13. században élt gyermek földi maradványait még 1998-ban fedezték fel Franciaország észak-nyugati részén. Bár a lágyszövetek elporladtak az évszázadok során, megőrződött a gyermek agya, amelyet azóta formalinoldatban tárolnak. "Bár az agy eredeti súlyának ötödére csökkent, megőrizte anatómiai jellegzetességeit, s bizonyos szinten a sejtstruktúráját is" - hangsúlyozta Frank Ruhli, a Zürichi Egyetem anatómusa és paleopatológusa, a svájci múmiaprojekt vezetője.

Hozzátette: az agy volt az egyetlen lágyszövet, amely fennmaradt. "Az emberi agy természetes konzerválásának egyedülálló esetével állunk szemben" - mondta Frank Ruhli. Külsőre az agy majdnem épnek tűnik: jól megkülönböztetők a felszíni "domborzatát" alkotó tekervények és a barázdák, ahogy elkülöníthető a homlok-, halántéki és a nyakszirti lebeny is.

Csodálatos módon fennmaradt bizonyos mértékig az agy belső szerkezete is: megkülönböztető a szürke- és a fehérállomány, mikroszkópos vizsgálat során pedig kimutathatók a véredények és a nagy idegsejtek (neuronok) az agy fő memóriaközpontja, a hippokampusz körül. A neuronok többnyire megőrizték jellegzetes alakjukat, s kimutathatók a rövid, ágas-bogas nyúlványaik, a dendritek.

A kutatók szerint a középkori agy azért maradhatott fenn, mert a gyermeket egy különleges környezetben helyezték végső nyugovóra. A kicsit bőrtakaróba bugyolálták, fakoporsóba fektették, s párnát helyeztek a feje alá. A temetés helyszínén savas vegyhatású az agyagos talaj. Mivel a város a Kérogan-öböl partján fekszik, amely tulajdonképpen az Odet-folyó torkolatrendszerének kiöblösödése, itt egyaránt keveredik a sós tengervíz és az édesvíz. A savnak és a sós tengervíznek köszönhetően a gyermek agya "télire" eltett "savanyúságként" őrizte meg az állagát.

"Ezt nevezik hullaviasznak (adipocere), amely vegyi reakció eredményeként jön létre. A szervezetben található zsírt a különböző enzimek (lipázok) elkezdik lebontani, ennek következtében glicerin és szabad zsírsavak keletkeznek. Amennyiben a tetem magas alkáli-földfémekben gazdag talajba kerül, akkor a földben található ionok a szabadzsírsavakkal szappanszerű anyagot képeznek, amely sokáig fennmarad" - magyarázta Krisztina Papajeorjopulu, a tanulmány első szerzője.

A kutatók megpróbálták azt is kideríteni, hogy mi lehetett a halál oka. A vizsgálatok bebizonyították, hogy téves volt a korábbi feltételezés, miszerint agyvérzés végzett a gyerekkel. "Erős vérzés nyomai láthatók az agykéreg külső felszínén, amely a halál előtt néhány nappal lépett fel. Ez a koponyatörésre utal, azt viszont nem tudjuk megmondani, hogy ez okozhatta-e a gyermek halálát" - hangsúlyozta Raffaella Bianucci, a Torinói Egyetem antropológusa.

A kutatás eredményeit a Neuroimage című szaklapban publikálták.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2025. tavasz: Szürke eminenciások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár