Széchenyi-díjat kapott Rainer M. János történész
2010. március 15. 17:45 MTI
"Óriási megtiszteltetést jelent ez a kitüntetés, különösen azért, mert ebben a szakmában általában nálam jóval idősebb kollégák részesülnek ilyen elismerésben, olyanok, akik nálam sokkal nagyobb életművet tudhatnak a magukénak. Ez egy kicsit zavarba is ejt" - fogadta a gratulációkat a Széchenyi-díjjal kitüntetett Rainer M. János történész.
Korábban
A Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány (1956-os Intézet) főigazgatója az 1956-os kutatások kiemelkedő és nemzetközileg is elismert műveléséért, a forradalom emlékének tudományosan is megalapozott ápolásáért vehette át március 15-én a Széchenyi-díjat.
Rainer M. János ismertetése szerint jelenleg egy kutatási projektet vezet az 1956-os Intézetben, amelynek Kádárizmus a címe. "Ez egy hosszabb távú, több évre szóló projekt, amelyet 2008-ban kezdtünk el. Egyfajta közös gondolkodás, amelynek keretében ki-ki egyéni témákon dolgozik. A cím arra utal, hogy a kutatás természetesen felöleli a Kádár-korszakot, de nem a Kádár-korszak nagy történetét akarja megírni a hagyományos lineáris rendben, hanem inkább 'mélyfúrásokat' végzünk, esettanulmányokat, helyenként mikrotörténeti tanulmányokat készítünk egyfajta közös gondolkodás mentén.
Ennek az a lényege, hogy a Kádár-korszak politikai, társadalmi, gazdasági berendezkedése nem sok mindenben különbözött a többi hasonló sorsú országétól. A sztálinizmus egy magyar változatáról volt szó. Ami különbözött, az a politika, ahogy ezt a szerkezetet üzemeltették, és ezt neveztük kádárizmusnak. Ennek kapcsán magam is dolgozom egy könyvön, amely a kádárizmussal kapcsolatban részben korábban megjelent írásaimat, részben újabb tanulmányaimat tartalmazza majd, valamint a rendszerváltás fogalmával is foglalkozik a 20. évforduló kapcsán" - magyarázta Rainer M. János, hozzátéve, hogy tanulmányokat, esszéket tartalmazó gyűjtemény összeállításáról van szó.
A történész kitért az 1956-os Intézet tervére, hogy A mi 20. századunk címmel új portált indítanak. "A mi történetünkről, a magyar társadalom történetéről van szó" - emelte ki Rainer M. János. Mint kifejtette, egy oral history (elbeszélt történelmi) projektről van szó, amelynek keretében szóbeli emlékezettel, esetleg "mozgóképes" emlékezettel, valamint multimédiás eszközökkel és mindenféle segédanyaggal szeretnék megidézni a 20. századot.
"Van egy oral history archívumunk, amelyben ezer életútinterjú található, de az a nem titkolt vágyunk, hogy a hatalmas magyar dokumentumfilmes anyagot is felhasználjuk. Óriási interjúanyag készült dokumentumfilmek kapcsán magyar neves 20. századi alkotóktól, valahogy ezt is megmozgatnánk. Egyrészt azért, hogy élményszerűbb legyen ez A mi 20. századunk, tehát emberek, arcok, tekintetek maguk meséljék el, ne csak a holt betű. Másrészt fel szeretnénk hívni figyelmet arra, hogy micsoda fontos alkotások készültek itt az 1980-as évek elejétől napjainkig. Ez egy nagyon nagy korszak volt, a történelmi dokumentumfilmek nagy korszaka" - fogalmazott Rainer M. János.
Rainer M. János életrajza az Intézet oldalán
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.