Litvánia és a Szovjetunió széthullása

Erődemonstráció és népszavazás

A demonstratív litván lépésre Moszkva ingerülten reagált: a szovjet Népi Küldöttek Kongresszusa március 15-én érvénytelennek nyilvánította a függetlenség deklarálását. Megszaporodtak a Litvániát jobb belátásra téríteni szándékozó szovjet erődemonstrációk: a hadsereg katonái felvonulást rendeztek a vilniusi parlament előtt, épületeket szálltak meg a fővárosban, hajszát indítottak a szolgálatmegtagadó litván katonaszökevények után, Moszkva beszüntette a litvániai kőolajszállításokat, csökkentette a földgázellátást. A gazdasági blokád csak akkor szűnt meg, amikor a litván törvényhozás 1990. június 27-én ideiglenesen lemondott a független állam jogainak tényleges gyakorlásáról.

A párharc viszont tovább folytatódott: 1990. július 17-én a vilniusi parlament ideiglenes törvényt alkotott az ún. területvédelmi alakulatok felállításáról, augusztus 10-én pedig leszögezte: litván állampolgárok nem kötelezhetők arra, hogy más államok hadseregeiben szolgáljanak. A szeptember 26-án elfogadott litván párttörvény kimondta: a köztársaság területén nem működhetnek más államok pártjai és azok szervezetei, azaz lényegében betiltották az SZKP-t és az annak részét képező Litván Kommunista Pártot.

Moszkva válasza minden addiginál drasztikusabb volt: a főként orosz anyanyelvűeket tömörítő, litvániai Egység mozgalom által szervezett tömegdemonstrációkra, sztrájkokra hivatkozva katonai akcióba kezdett. 1991. január 11-én a szovjet katonaság megszállta Vilnius stratégiai pontjait, de a széleskörű nemzetközi tiltakozás és a tömeges ellenállás miatt három nap múlva visszavonult az utcákról.

A katonai beavatkozás megerősítette a litván függetlenségiek táborát: az 1991. február 4-9. között rendezett népszavazáson a választójoggal rendelkezők 70,46 százaléka járult az urnákhoz, s 90,47 százalékuk igennel válaszolt a kérdésre: "Akarja-e, hogy Litvánia független demokratikus állammá váljon?". A voksolás szellemében Litvánia nem írta alá a moszkvai központ és 9 szovjet tagköztársaság 1991. április 23-i novo-ogarjovói megállapodását az új szovjet szövetségi szerződésről, amely lényegében elismerte a távol maradottak - így Litvánia - jogát a föderációból való kiválásra.

Ennek realizálására még pár hónapot kellett várni: a Gorbacsov-ellenes erők 1991. augusztusi moszkvai puccskísérletének leverése után, szeptember 6-án a szovjet Államtanács hivatalosan is elismerte Litvánia függetlenségét, s ezzel fél évszázad után újból létrejött az önálló litván állam. Vilnius - Rigával és Tallinnal egyetemben - nem kért a Szovjetuniót 1991 decemberében felváltó Független Államok Közösségéből sem.

1. Út a függetlenséghez
2. Erődemonstráció és népszavazás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

fasizmus

• Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco
• Tétlenül szemlélte Etiópia lerohanását a Nemzetek Szövetsége
• A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására
• Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére
• A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
• Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
• Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
• Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
• A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere