Emléktáblát avattak a Micimackót latinra fordító polihisztornak

Beszédében E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója emlékeztetett: Lénárd Sándor életműve a reneszánszát éli. Felidézte: Lénárd Sándor nyolc évesen, szüleivel indult a nagyvilágba, élete végén egy brazil faluban osztotta meg mindazt a tudást, amit "regényes" élete alatt összegyűjtött. E. Csorba Csilla reneszánsz embernek nevezte a tudós írót, majd kiemelte: annak ellenére, hogy Lénárd Sándor kevés időt töltött Magyarországon, "magyar íróvá képezte magát". Emlékeztetett: Lénárd Sándor munkássága már életében sem maradt visszhangtalan, számos híve, rajongója lett.

Adamik Tamás, az ELTE professor emeritusa az Ókortudományi Társaság képviseletében Lénárd Sándor életének fontos csomópontjait ismertette, valamint felidézte, miként jött létre a Lénárd Sándor-díj, amelynek egyik kitüntetettje ő maga volt. "Lénárd Sándor felesége 1973-ben felajánlást tett: ötvenezer forintot adományozott a Magyar Tudományos Akadémiának azzal a céllal, hogy Lénárd Sándor-díjat hozzon létre" - emlékezett, majd hozzátette: a pénz kezelése az Ókortudományi Társasághoz került. A társaság végül úgy döntött, hogy az Augustus-kor utáni római irodalom ápolásáért, tudományos monográfiák írásáért ítéli oda az elismerést negyven évnél fiatalabb kutatóknak. Mint mondta, a díj érdeme, hogy számos fontos mű született a római irodalom azon területéről, amely addig a magyar klasszika-filológiában elhanyagolt volt.

A Lénárd Társaság nevében Vajdovics Zsuzsa alapító elmondta: a társaság az interneten spontán szerveződött olvasói kör, amelyhez bárki csatlakozhat. Az Olaszországból érkezett Vajdovics Zsuzsa babérkoszorút hozott az emléktábla avatásra, mint mondta, a babérlevél szorosan kapcsolódik a tudós-író különféle tevékenységeihez. Így megidézi a költői életművet, a mediterrán konyha nagy tudósát és a babérlevél jótékony hatásai révén az orvos-természetgyógyászt is.

A koszorúzás után délután öt órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban könyvbemutatóval folytatódik az emléknap: a Typotex Kiadónál megjelent Családtörténeteim. Levelek fiaimhoz című kötetet és a Magvetőnél megjelent Római történetek című könyvet Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Vajdovics Zsuzsa mutatja be. Ezt követően kerekasztal-beszélgetésen vehetnek részt az érdeklődők, amelyet a múzeum weboldalán online is nyomon lehet követni.

Lénárd Sándor 1910. március 9-én született Budapesten. Az első világháború és a Tanácsköztársaság alatt Fiumében, Bécsben, majd Klosterneuburgban tanult. Érettségi után a bécsi egyetem orvosi karára járt, de közben sokat utazott. A nácizmus elől 1938-ban Rómába menekült, ahol az olasz mellett megtanult spanyolul, norvégül és hollandul, s nyelvtudása révén kisebb munkákhoz is hozzájutott.

A háború utáni években az amerikai hadseregnek dolgozott, majd Rómában a Római Magyar Akadémia orvosa lett. Elmélyedt az olasz konyhaművészetben is, e gasztronómiai kalandozás emlékét őrzi nagy sikerű A római konyha című kötete. 1948-ban Brazíliába utazott, ahol egy ólombányában lett sebész, szülész és gyerekorvos, s emellett tanított is. 1953 és 1956 között Sao Paulóban dolgozott, s bekapcsolódott a brazíliai Kultúra című magyar lap munkájába. 1959-re elkészült a latin nyelvű Micimackó-fordítással, amely világszerte óriási sikert aratott. 1970-ben agyvérzést kapott, 1972. április 13-án hunyt el.

Lénárd élete és munkássága

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre 
• Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után
• Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát
• Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért 
• A karhatalmi egyenruhásokat is megbénította az 1956-os budapesti nőtüntetés résztvevőinek bátorsága
• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére