Több mint 180 ezer műtárgy tűnt el az orosz múzeumokból

A vizsgálat eredményéről Andrej Buszigin kulturális miniszter-helyettes a Komszomolszkaja Pravda című lapnak nyilatkozva elmondta: több mint 700 szakértő három éves munkával 1828 múzeum gyűjteményét vizsgálta meg, s a nyilvántartásokban szereplő műtárgyak közül csaknem 183 ezret nem talált.

Buszigin megjegyezte: a nyilvántartások nem pontosak, ennek fő oka, hogy a 90-es években, amikor kevés pénzt kaptak a múzeumok, minél több kiállítással igyekeztek pénzt keresni, és elhanyagolták a papírmunkát. Találtak azonban sok olyan tárgyat is, amelyek nem szerepeltek a leltárakban: például a múlt században, amikor a szovjet hatalom üldözte az egyházat, a muzeológusok számos ikont mentettek meg és rejtettek el a múzeumi raktárakban.

Tavaly december 1-jén a hiányzó tárgyak száma még 673,1 ezer volt, kutatásokat követően ez a szám idén február 17-re 182,7 ezerre csökkent - ebből 22,6 ezer művet köröznek a bűnüldöző szervek, s mintegy 160 ezer tárgy sorsa ismeretlen. A szövetségi fennhatóság alá tartozó, vagyis a legjelentősebb 77 múzeum közül mindössze 25-ben nem hiányzott semmi: ezek a Moszkvai Kreml Múzeumai, a szentpétervári Carszkoje szelo és Peterhof, a Kulikovo Mező, a Világóceán, a Nagy Honvédő Háború Múzeuma és a Lenin hazája múzeum.

A 77 múzeumban elvben 26,9 millió tárgyat őriznek, s ezek közül nem találtak eredetileg 234,4 ezret. Az utóbbiak közül 2200 alkotás köröznek, 5000 megsemmisült nem megfelelő tárolás miatt, 175,8 ezret leírtak ismeretlen okból, és 51,3 ezer hiányzó tárgy sorsa igényel további kutatást.

A leltározás megerősítette azt az ismert tényt is, hogy a sztálini időkben felső utasításra nagyon sok értéket eladtak. Jelentős veszteségeket okoztak a különböző minisztériumok felügyelete alá tartozó múzeumokban a rossz tárolási körülmények is, hiszen sok múzeum nem is rendelkezik megfelelő raktárakkal. Végül sok a probléma a biztonsági berendezésekkel és az őrzéssel. Ahol kifogástalan a biztonság és az őrzés, ott nem is hiányzik semmi. Ezért idén január 1-től a múzeumokban nem dolgozhatnak őrző-védő magántársaságok, hanem csakis a belügyminisztérium alkalmazottai.

Terv készült múzeumi raktárak építésére, összesen több mint 18 milliárd rubel - mintegy 100 milliárd forint - értékben, és a legsürgetőbb problémákat igyekeznek mielőbb megoldani. A belügyminisztérium általi őrzés magasabb költségeire és a biztonsági berendezések kiépítésére további 16,2 milliárd rubelt (mintegy 96 milliárd forintnyi összeget) kell elkülöníteni - mondta Buszigin.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
• Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
• Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai 
• Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
• Hét híres levert felkelés
• Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái