2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

A MÁV ellen tervezett per nem alapult történelmi kutatáson

2010. február 14. 14:02 MTI

Karsai László történész szerint a MÁV ellen az Egyesült Államokban indított per nem alapult semmiféle történelmi kutatáson, akik ennek ellenkezőjét állítják, hazudnak; ezzel összefüggésben legfeljebb annyi történhetett, hogy a felperesek talán időnként belelapozgattak a nagy hírű történész, Randolph Braham professzor magyar holokausztról szóló könyvébe.


A MÁV-ot egy chicagói bíróságon a magyarországi holokauszt áldozatainak 95 örököse perelte be: jóvátételt követelnek, amiért a cég a II. világháború idején közreműködött zsidók deportálásában. A felperesek 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik. Előbbi a holokauszt áldozataitól eltulajdonított vagyon mai áron számolt értéke, utóbbi pedig büntető jellegű jóvátétel, amiért a MÁV "gyalázatos és buzgó módon részt vett a népirtásban".

Karsai László szerint a per elindítói megpróbálták a vészkorszak azon túlélőit, vagy azok leszármazottait felkutatni, akik "jó pénzért hajlandók voltak összevissza hazudozni", többek között azt, hogy őket a MÁV alkalmazottai kirabolták, vagy ismerőseiket, rokonaikat meggyilkolták. A történész annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a beadott levéltári dokumentumok - ha azokat egyáltalán benyújtották - egyike sem eredeti kutatáson alapul. A per beindítása megbízhatatlan, a holokauszt után 65 évvel keletkezett visszaemlékezésekre alapoz, amelyekből - a 16 oldalas beadvány ismeretében - nagy biztonsággal megállapítható, hogy "az égadta világon semmi sem igaz".

Karsai László felhívta a figyelmet a beadvány olyan elemi hibáira is, mint például arra, hogy a magyarországi holokauszt végrehajtását személyesen felügyelő Adolf Eichmannt, tévesen, Hitler titkárának nevezik, s a magyarországi vészkorszak időtartamát szintén hibásan, 1944 márciusa és októbere közé teszik, holott az május és július között zajlott. A beadványban szereplő fénykép nem az Auschwitzba induló, hanem a Balatonfüredről Tapolcára tartó vonatot ábrázolja - említett egy további példát a történész.

Meglátása szerint a MÁV az egyik legutolsó láncszem volt a hatalmi gépezetben, alkalmazottait pedig éppolyan téves a holokauszt borzalmaiért beperelni, mint "az orvosi kamarát, amelynek tagjai szintén közreműködtek a holokauszt végrehajtásában, vagy a leventéket, akik kísérték a zsidó embereket és házkutatásokat tartottak".

A Sztójay Döme-kormány deportálásokért felelős minisztereit és államtitkárait, valamint a magas rangú csendőrtiszteket a második világháború után "egytől egyig elítélte a népbíróság". Az igazi felelősök döntő többségét kivégezték, a kevésbé felelősöket pedig kisebb-nagyobb börtönbüntetéssel sújtották. Több százezer hivatalnokot, rendőrt, csendőrt, orvost, bábát, mérnököt vagy több ezer vasutast büntetőjogilag felelőssé tenni nagyon kétséges - mutatott rá a történész.

Karsai László arról is beszélt, hogy a magyar államnak, mint az 1945 előtti rendszer jogutódjának ugyanakkor jóvátételi kötelezettsége van, csakúgy, mint az osztráknak, a németnek vagy a svájcinak. Tehát "el lehet osztani a felelősséget", de egyáltalán nem lehet bizonyítani ezzel a legutóbb az Egyesült Államokban beadott irattal, hogy "a MÁV vezetői vagy pláne a vasutasok (...) tudták volna, hogy hová viszik a zsidókat és milyen céllal" - magyarázta.

A történész Finta Imre szegedi csendőr százados kanadai perét hozta fel példaként arra, hogy nem lehet bizonyítani: a deportálások lebonyolítói tudták, milyen céllal szállították az üldözötteket Auschwitzba. A per során előkerült a vádlott korabeli, saját kezű feljegyzése, amelyben azt ugyan leírta, hogy a célállomás Auschwitz volt, ám a bíróság azt nem tudta rábizonyítani, hogy ő tudott a koncentrációs táborokban zajló borzalmakról.

A szakember azt is kifejezésre juttatta, még az sem lenne a fentiek alapján bizonyító erejű, ha MÁV-iratok kerülnének elő, amelyekben azt jegyezték volna fel, hogy a célállomás Auschwitz volt, mert olyan irat egészen biztosan nem lesz megtalálható, amelyben azt írták volna le, hogy a deportáltakat haláltáborokba hurcolták. A vagonok többségét egyébként nem a MÁV bocsátotta rendelkezésre, azokat javarészt Németországból hozták - tette hozzá.

Karsai László "külön felháborítónak" nevezte, hogy a felperesek az 1944-es amerikai dollár értéket 2010-re vetítve 33-mal szorozzák, mivel annak szorzója legfeljebb 5-6-szoros lehet, figyelembe véve az árfolyam változásait. Ezt - mint mondta - könnyen lehet bizonyítani a Kádár Gábor - Vági Zoltán szerzőpáros könyvéből.

A történész összességében - a holokausztot túlélő ember gyermekeként - a per megindítását "végtelenül szomorúnak, felháborítónak és ízléstelennek" mondta.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár