A párizsiak csónakból nézték városukat

Áradnak az emlékek is

Az egy évszázaddal ezelőtti áradás emlékezetét a Bibliothèque Historique de la Ville de Paris, a főváros főkönyvtára várostörténeti kiállítással idézi fel. Az árvízre száz év távlatából emlékező Paris Inondé 1910 kiállítás 2010. március 28-ig látogatható. Az itt kiállított több száz fotó, képeslap és páratlan levéltári dokumentum a szemtanúk leírásaival rendkívül erőteljesen örökítik meg a víz elleni heroikus küzdelmet.

A századik évfordulón jelenik meg Jeffrey H. Jackson Paris Under Water: How the City of Light Survived the Great Flood of 1910 című könyve, amely hosszú hallgatás után nyúl ehhez a kevéssé ismert tragédiához. Az amerikai történész kutató szerint a károk valós méretére és a párizsiak erőfeszítéseire szinte alig emlékezik az utókor.



Ennek okait kutatva Jeffrey H. Jackson megállapítja, a gyors újjáépítés és a rákövetkező világháború elnyomta az árvízhez kapcsolódó traumát. Nem maradt vizuális nyoma sem a mai városban: a vízszintet mutató táblák nem igazán jellemző emlékezeti helyek. A képeslap méretbe szorított ábrázolásokon pedig egyáltalán nem érzékelhető az árvíz elemi ereje. A képek alapján úgy tűnik az egymáson és magukon segíteni akaró emberek összefogása került előtérbe a szenvedés, a fosztogatás és a társadalmi, vallási különbségek kiéleződése helyett.

A kármentés azonban nem lehetett problémamentes: több ezer menekültet kellett elszállásolni Párizs külső kerületeiben, akik tehették, azok pedig az utcán kihelyezett gyűjtőládákban adakoztak a károsultak javára. A mentést irányító párizsi rendőrfőnök, Louis Lépine térdig érő csizmában - a város különböző pontjait csónakkal megközelítve - személyes ügyének tekintette a kórházak evakuálását és a tűzoltást.

A száz évvel ezelőtti árvíz látványa mögött érzékelnünk kell, hogy a történet döntő eleme éppen az a naiv hit, hogy az ember uralkodni tud a természeti erőkön. Egyetlen szereplő nem akadt, aki felkészült volna arra, hogy a Szajna egy időre eluralja a város látképét. A sors fintora, hogy a 19. századi ember fejlődésbe vetett hite és reménykedése, hogy a tudomány majd megoldja a problémákat és jobbá teszi körülöttünk az életet, éppen abban a francia fővárosban szenvedett döntő vereséget, amely a 19. század hatvanas éveiben modernizálódott és került végleg Európa élvonalába.

Az árvízzel így voltaképpen új korszak vette kezdetét: a tudomány erejébe vetett hit megrendült, ugyanakkor még mindig erős maradt a késztetés, hogy az ember saját céljaira fordítsa a természet erejét, függetlenül a hosszú távú következményektől.

A természeti katasztrófák emlékezete kevésbé erőteljesen él tovább a fejekben, nem jellemzők a megemlékezések sem. Az újjáépítés aktusa pedig éppen azt fejezi ki, hogy újból erőt veszük a környezeten és hitet teszünk a végeláthatatlan fejlődés mellett. Jó esetben is csak azt idézzük fel, hogyan is történtek az események, majd hogyan állt vissza minden a régi kerékvágásba – magyarázza könyvében Jeffrey H. Jackson. Márpedig a megmenekülés történetei roppant fontosak a természet legyőzésének folyamatában, hiszen azt erősítik bennünk, hogy az egész jövőnket kézben tarthatjuk.

1. Özönvíz az Eiffel-torony tövében
2. Áradnak az emlékek is

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. világháború

• Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét
• Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 
• Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 
• A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál 
• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már Pearl Harbor előtt hadba szálltak az amerikaiak a német tengeralattjárók ellen