Nagy az érdeklődés a Stasi-akták iránt

Marianne Birthler külön is említésre méltónak tartotta: az érdeklődők jelentős része csak 20 évvel a berlini fal 1989 novemberében történt leomlása után kérvényezte az iratokba történő betekintést. Mindezt azzal magyarázta: a jelek szerint sokan mostanáig tartottak attól, hogy a múlt felhánytorgatása - azaz az aktákba való betekintés - fájdalmat okoz.

Az egykori keletnémet polgárjogi harcos utalt arra is, hogy sok kérelem Németország nyugati feléből érkezett. "Még ma is rendkívül sok a teendőnk" - jelentette ki a hivatal vezetője, közvetve emlékeztetve: a fordulat, illetve az NDK összeomlása után a szövetségi kormányban is volt olyan elképzelés, hogy az aktákat meg kell semmisíteni, vagy legalábbis azokat a nyilvánosság számára hozzáférhetetlenné kell tenni. "Ha ez történt volna, ma védtelenek lennénk az NDK megszépítését célzó törekvésekkel szemben" - fogalmazott korábban a hatóság vezetője.

Az interjúban Birthler hangsúlyozta azt is: hivatalának a múlt feldolgozását célzó tevékenységhez még időre van szüksége. 1990-ben sokan úgy gondolták, hogy a hatóság csak 10, legföljebb 15 évig fog működni - emlékeztetett Birthler, hozzátéve: a megmaradt akták iránti érdeklődés egyáltalán nem csökkent. A múlt feldolgozása nem intézhető el egy generáció alatt - jelentette ki.

Marianne Birthler egyfajta szellemi elhatárolódást sürgetett az egykori keletnémet kommunista diktatúrától. Nézete szerint az NDK-t sokan még mindig utólagosan idealizálják. A diktatúra tényéről sokan megfeledkeznek, sokan pedig bagatellizálják azt - jelentette ki a hivatal vezetője, aki szerint különösen az ifjúság körében szükséges a múlttal kapcsolatos felvilágosítás. A fiatalok ugyanis azok, akik az egykori NDK-s időket már nem ismerhették.

Az elmúlt években több mint 1,7 millióan kérelmezték, hogy betekinthessenek a róluk vezetett egykori Stasi-iratokba. 2006-ig a kérelmek száma évről-évre némelyest csökkent, de 2007-től ismét növekedni kezdett. Az illetékes szövetségi hatóság archívumaiban mintegy 5,5 millió aktát tárolnak, amelyeket a volt kommunista állambiztonsági minisztérium 1950 és 1989 között "halmozott fel". Közöttük áldozatok és ügynökök aktái egyaránt szerepelnek. Marianne Birthler 2000 óta áll az 1990 januárban létrehozott hivatal élén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"