Legendás apák és fiúk

Elhunyt Vekerdi László, tudománytörténész

2010. január 11. 15:15

2009. december 27-én elhunyt Vekerdi László tudománytörténész. A kulturális-tudományos közélet egyik utolsó polihisztorát életének 86. évében érte a halál.


Vekerdi László 1924-ben született, a Debreceni Református Kollégiumban érettségizett, ahonnan a soproni erdőmérnöki főiskolára került. Három évvel később a NÉKOSZ Pápai Páriz Ferenc Kollégiumának medikus hallgatója a budapesti egyetemen. 1951-ben a debreceni egyetemen szerzett diplomát, majd 1955-ben belgyógyász szakorvosi képesítést. Tanára, Sántha Kálmán meghurcoltatása miatt pályáját elhagyta. A budapesti Matematikai Kutatóintézetben Rényi Alfréd mellett, majd 1970-től az Akadémiai Könyvtárban dolgozott. A szabadon szolgáló értelmiség klasszikus képviselője volt, ez az elv vezérelte, amikor a hetvesen években ő is az Ilia Mihály szerkesztette Tiszatáj című folyóirat védelmezői közé állt.

Nevéhez nagyszámú orvosi, orvostörténeti, matematikatörténeti, fizikatörténeti, csillagászattörténeti, biológiatörténeti, tudományfilozófiai, irodalomtörténeti, művelődéstörténeti, nyelvtörténeti, intézménytörténeti publikáció és számos könyvfordítás, lektorálás kötődik. Személyét az Arcok és vallomások sorozatban megjelent Németh László portré kapcsán ismerte meg a hazai közvélemény. A latin, angol, német, francia nyelven túl, a szláv nyelvekben is tájékozott volt. Sokan polihisztornak nevezték, ám e titulust nem szerette.

A szakmai körök számtalan anekdotát jegyeztek fel félelmetes munkabírásáról. Mindezt jól illusztálja, hogy tizenhat könyve, tizenöt könyvfordítása, több mint félezer kisebb-nagyobb tudományos és tudomány-népszerűsítő dolgozata jelent meg életében, jórészük a magyar vidék folyóirataiban (Tiszatáj, Forrás, Alföld, Jelenkor, Új Forrás, Napjaink). Halála előtt két héttel látott napvilágot a 18. századi magyarországi és erdélyi pestisjárványokról szóló munkája, néhány hónappal korábban pedig a Fülep Lajosról szóló kötete.

Nagyon sokat tett a tudomány legmagasabb szinvonalú terjesztéséért. 1984-ben, illetve 1985-ben a huszonkét adásból álló „Gondolkodás évszázadai” címmel sugárzott televíziós sorozat legtöbb előadását Vekerdi László tartotta. A Magyar Rádió Gordiusz Műhelye adásaiban közölte a "Véges végtelen" című esszé-riportfolyamot, amelynek a konformistának nem éppen nevezhető professzor volt az előadója. Ezekből a felolvasásokból a nézők és a hallgatók történelmet, művészetet, irodalmat, matematikát, természettudományokat tanulhattak. A kétszáznál is több adást megért „Véges végtelen” ismeretterjesztő műsor egyedülálló volt a magyar rádiózás történetében. 2003-ban az év ismeretterjesztő tudósa címet ítélték neki, amelyet a reá jellemző szerénységgel vett át.

Munkásságát Szabó Ervin-emlékéremmel (1987), a Nyitott Társadalom Alapítvány díjával (1991), Szent-Györgyi Albert-díjjal (1992), József Attila-díjjal (1992), Tiszatáj-díjjal (1993), Soros-életműdíjjal (1993), a Soros-alapítvány alkotói díjával (1999) ismerték el. 2000-ben, Pro Literatura-díjjal, 2001-ben pedig Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2004-ben Magyar Örökség-díjjal, 2008-ban pedig Teleki Pál-érdeméremmel ismerték el.

Fő művei: A Geometrie (1637) és a differenciálási algoritmus születése. A Magyar Tudományos Akadémia III. Osztályának Közleményei, 1965., 33-49.; Kalandozás a tudományok történetében : művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest, 1969.; Németh László alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest, 1970.; Befejezetlen jelen : [tudománytörténeti tanulmányok]. Budapest, 1971.;A matematikai absztrakció történetéből. Bukarest, 1972.; Európa születése. Európa a IY-XIII. században. Budapest, 1977.; Így élt Newton. Budapest, 1977.; Így él Galilei. Budapest, 1997.; A sorskérdések árnyékában. Kalandozások Németh László világában. Tatabánya, 1997.; Matematikusaink a 15. század végétől a 18. század végéig. In: A magyar matematika történetéből : a klasszikus századok számolómesterei. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, 2000., 73-84.; A közértelmesség kapillárisai. Tata-Tatabánya, 2001.; A Bolyai-gyűjtemény a Bolyai-kutatásban. In: Bolyai-emlékkönyv. Bolyai János születésének 200. évfordulójára. Szerk.: Kapitány Katalin - Németh Géza - Silberer Vera. Budapest, 2004., 367-388.; Társszerző: Varga Domokos; Fülep Lajos levelezése. Tatabánya, 2009.

Róla szóló irodalom: Egy szabad ember. Írások Vekerdi Lászlóról. Szerk.: Olasz Sándor. Szeged, 2004.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!