2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

A trágárkodó Mátyástól az utolsó magyar hóhérig

2009. december 28. 15:35

Milyen lehetett az élet Mátyás korában, és mik a trianoni trauma okai? Többek közt ezek is kiderülnek a 2009-es érdekességeket bemutató tízes listánkból.


2009-ben végre szemléletes képet kaptunk a Mátyás király trónra lépésétől haláláig (1458-1490) tartó időszak hétköznapi világáról, majd azt is megtudhattuk, hogy mik lehetnek a teendők egy atomtámadás esetén. Különleges gyűjteménnyel gazdagodott ugyanis az OSA Archívum: a Paranoia Projekt elnevezésű kezdeményezésben azokat a - rendszerváltás során a győri pályaudvar mellé kidobott - polgári védelmi filmeket digitalizálták, amelyek az 1960-70-es években egy esetleges atomháborúra készítették volna fel a lakosságot.

Arról is beszámoltunk, hogy valószínűleg a második világháború legbátrabb kémakciója volt, amikor Witold Pilecki lengyel ellenálló megszökött az auschwitzi haláltáborból, majd a nácik legborzalmasabb titkát elvitte a szövetségeseknek. A politikusokat azonban nem igazán érdekelte, hogy mi történik Lengyelországban. Ezzel párhuzamosan bemutattuk, hogy az EP választáson megerősödő radikális jobboldal sikere és a válságát élő baloldal visszaszorulása sokakat a két háború közötti fasiszta és náci mozgalmak térnyerésére emlékeztetett. Jönnek a szélsőségek, vagy megerősíthető a demokratikus politikába vetett hit?

Kivallattuk az utolsó magyar hóhért
: "egyikünket se a bosszú vezérelte mikor mink ezt elvállaltuk. Mink ezt egy feladatnak tekintettük" - erről, és hivatásának titkairól is beszélt a férfi a Múlt-kornak. Június 4-én Ablonczy Balázs történészt, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének adjunktusát Trianon előzményeiről, következményeiről és szindrómáiról kérdeztük.

Már az év eleje is sokkolóan indult, hiszen kiderült, hogy a szovjet hidrogénbomba nem saját találmány: egy új könyv szerint az amerikai tervek ellopása állt a háttérben. A 20. század több ismeretlen történetet is rejt, így az is meglepőnek bizonyult, hogy a két világháború közötti Magyarország politikai és társadalmi köreiben jól ismert szélsőjobboldali érzelmű politikus, Rátz Kálmán 1941-ben a Szovjetunióba utazott.

A magyar régészek sem tétlenkedtek: az ELTE Szabó Miklós akadémikus vezetésével működő régészeti kutatócsoportja egy római bazilikatípusú épület és a mellette nyíló forum maradványait tárta fel a franciaországi Mont Beuvray-n.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár