Megoldatlan maradt Lorca halálának rejtélye
2009. december 18. 09:28 The Daily Telegraph
Megoldatlan maradt a spanyol polgárháború egyik máig kísértő rejtélye: az állítólag Federico Garcia Lorca maradványait rejtő sír feltárása során a régészek nem találtak emberi maradványokat.
Korábban
Alfaracarban az állítólag Lorca mellé temetettek hozzátartozói évek óta kampányoltak a feltárásokért, ezt azonban a Franco rezsim áldozatainak szimbólumává vált költő családja sokáig ellenezte, mondván a hasonló feltárások semmit nem oldanak meg. Egy helyi bíró ítélete kapcsán azonban nemrég beleegyeztek a munkálatokba, és azt is bejelentették, hogy ha szükséges, DNS-mintákat adnak az esetlegesen előkerülő maradványok azonosításához.
A kutatók azonban nem jártak eredménnyel, hiszen a terület két hónapon át folyó feltárása nem hozott eredményt, és az állítólagos temetkezési helyen nem találtak emberi maradványokat.
A szakértők szerint ezért most újra felerősödhetnek a Lorca sorsával kapcsolatos spekulációk, akit 1936-ban, a spanyol polgárháború kitörésekor gyilkoltak meg Franco katonái. Ennek körülményeit a mai napig rejtélyek övezik: a legnépszerűbb elméletek szerint baloldali köztársasági nézetei, vagy épp homoszexualitása miatt végezhettek vele.
A maradványok megtalálásának kudarca Ian Gibson, a költő életrajzírója számára is rossz hír, hiszen korábban a Lorcát kivégző alakulat tagjaival készített interjúk alapján épp ő határozta meg a sír helyét. Ebből kiderült, hogy Gabriel Garciát három másik emberrel, így egy féllábú tanárral, és két helyi matadorral együtt lőtték le, majd temették egy domboldalba. Gibson azonban kitart, és szerinte a maradványok a közelben lehetnek, így érdemes lenne a keresési területet jobban kiterjeszteni.
Vannak, akiket azonban mindez nem győzött meg, és szerintük Franco a kivégzés miatti nemzetközti botrány miatt Lorca maradványainak elköltöztetéséről határozott. Több ilyen eset is volt: a történészek szerint a hasonló halálosztagok a polgárháború és Franco 1975-ig tartó uralma során körülbelül 130 ezer embert öltek meg. Ezen tömegsírok legtöbbje a mai napig ismeretlen, és feltárásuk a politikai viták kereszttüzében szerepel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 20:20
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap