Amikor újjászületett az MSZMP
2009. december 17. 09:47 MTI
Húsz éve, 1989. december 17-én újból összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusát, mivel az október elején hasonló elnevezéssel lefolytatott tanácskozás a Magyar Szocialista Párt megalakításával végződött. A cél nyilvánvaló volt: az 1956 novemberében alakult MSZMP bázisán, azt megújítva szervezetbe tömöríteni a hagyományos, szocialista-kommunista eszmékhez ragaszkodó tagságot.
Korábban
1988-89-ben Magyarországon egymás után jelentek meg az újabb és újabb társadalmi-politikai tömörülések, amelyek eltérő politikai-ideológiai beállítottságuk ellenére egy dologban megegyeztek: megszüntetni az állampárt hatalmi monopóliumát. Az erjedés az MSZMP-re is átterjedt: a reformerők egyre hevesebben követelték a megújulást a múlt átértékelésétől a gazdasági-politikai pluralizmus célkitűzésén keresztül a párt átalakításának követeléséig.
Az áttörés ez utóbbi vonatkozásban 1989. október 7-én, az MSZMP XIV. kongresszusán következett be. A többségükben reformelkötelezett küldöttek 1202 igen szavazattal, 159 nem és 38 tartózkodás mellett úgy döntöttek, hogy az MSZMP-ből létrehozzák a Magyar Szocialista Pártot, az átalakulással együtt vállalva a folyamatosságot. Többen azonban, így Grósz Károly főtitkár is, jelezték: nem kívánnak az MSZP-hez csatlakozni, amivel sajátos helyzet állt elő. Az MSZMP formálisan nem szűnt meg, hanem átalakult, mivel a kongresszusi szavazás nevében és programjában új párttá változtatta, ellenben az ezt nem vállalók ragaszkodtak addigi szervezetükhöz, nevével-szellemiségével egyetemben.
Alig egy héttel az MSZP megalakulása után, október 16-án Budapesten létrejött az újjászerveződő MSZMP ideiglenes ügyvezető testülete, Puja Frigyes egykori külügyminiszter elnökletével. November 7-én az Építők Rózsa Ferenc Kultúrházában a különböző szerveződések képviselői, köztük Grósz Károly, Berecz János, Ribánszki Róbert, abban állapodtak meg, hogy december 17-re összehívják az MSZMP XIV. kongresszusát. November 17-én Grósz Károly II. kerületi lakásán megalakult az MSZMP kongresszusi előkészítő bizottsága, amelynek elnöke Grósz Károly, tagjai Ribánszki Róbert, Puja Frigyes, Udvarhelyi László és Berecz János lettek. Thürmer Gyula vezetésével felállt a kongresszusi előkészítő iroda is, majd november 25-én megjelent az MSZMP lapja, a Szabadság.
1989. december 17-én a tagságot képviselő több mint 800 küldött részvételével az Építők Székházában összeült az MSZMP XIV. kongresszusa, a megnyitó beszédet Marosán György tartotta. A résztvevők vállalták a régi MSZMP irányvonalát, a kongresszus számozása is ezt a folytonosságot kívánta alátámasztani. Előadói beszédében Grósz kijelentette: "Az MSZMP nem szűnt meg, él és dolgozik szerte az országban. Léte és újjászervezése mellett a tagság döntött, amely meggyőződéssel vallja, hogy a magyar politikai közéletből nem hiányozhat az a párt, amelyik a munkások, a dolgozó emberek szolgálatát tekinti munkája legfőbb értelmének, amelyik a marxizmus tudományos elméletével kíván választ adni a jelen és a jövő kérdéseire."
Elmondta: meghaladja a 65 ezret azok száma, akik aláírásukkal bizonyították, hogy ragaszkodnak az MSZMP-hez, s több tízezren kollektív listán jelezték e szándékukat. Az általa Kongresszus '89-nek titulált októberi tanácskozásról Grósz úgy vélekedett, hogy azon a hosszabb idő óta szervezkedő frakciós erők a párttagság megkérdezése nélkül, antidemokratikus módon, a szabályosan megválasztott küldötteket félrevezetve megváltoztatták a párt jellegét és nevét, szétverték országos vezetését, s az így létrehozott MSZP-vel a legnagyobb vitát a vagyonmegosztás körüli konfliktusok váltják ki. (Ez utóbbi kérdésben hosszú pereskedés után később a bíróság döntött: miután a Németh-kormány rendeletben fogadta el a tényt, hogy a volt állampárt jogutódja az MSZP, a bíróság a kormányrendeletre hivatkozva alaptalannak tartotta a megújult MSZMP ezzel kapcsolatos követeléseit, s az állampárt teljes vagyona a Magyar Szocialista Párté lett.)
A kongresszuson hosszas vita után elfogadták a szervezeti szabályzatot, de a programnyilatkozat csak az 1990. januári újabb kongresszusi fordulón véglegesítették. Szellemiségét tekintve az MSZMP olyan marxista politikai pártként határozta meg magát, amely "...magáénak vallja a magyar nép haladó történelmi vívmányait, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom időtálló értékeit, a kommunista és a baloldali szociáldemokrata hagyományok folytatója. Része a nemzetközi munkásmozgalomnak, együttműködik a kommunista, baloldali szociáldemokrata és más haladó pártokkal. Képviseli a munkások, a szövetkezeti parasztság, a szellemi dolgozók, a saját munkájukból élő kistulajdonosok, a nyugdíjasok érdekeit." A XIV. kongresszus a fiatalítás jegyében a 36 éves Thürmer Gyulát, Grósz egykori külpolitikai tanácsadóját választotta meg elnökké, aki azóta is a párt élén áll.
Az 1990. évi parlamenti választásokon a megújult MSZMP 3,68 százalékot szerzett, nem érte el a négyszázalékos parlamentbe jutási küszöböt. A később 5 százalékra felemelt határt a pártnak egyetlen további parlamenti választáson sem sikerült átlépnie.
Az MSZMP 1993-ban Munkáspártra, 2005 decemberében Magyar Kommunista Munkáspártra (MKMP) változtatta nevét. 1999-ben létrehozta ifjúsági szervezetét is, a Baloldali Frontot. 2006-ban kivált a belső ellenzék, s megalakította a Magyarországi Munkáspárt 2006 nevű pártot. A szakadás meggyengítette az MKMP-t: a tagság egyharmada kilépett, sok helyen felbomlottak az alapszervezetek, a legutóbbi, 2006-os országgyűlési választáson kapott 0,41 százalékkal a párt az állami támogatáshoz szükséges egy százalékot sem tudta elérni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 2024.11.22.
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 2024.11.22.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 2024.11.22.