Káromkodni, énekelni tilos
2009. december 15. 21:42 Balázs Bálint
Egy talpalatnyi vidék a nagyvárosban
Az állandósult drágaság, a hatósági közvetítéssel kapcsolatos folyamatos gondok idővel a köztéri piacok visszaállítását vonták maguk után, ám az újra árusító piacterekre a csarnoki szabályrendelettel majdnem teljesen megegyező szabályzat vonatkozott.
Létrejött a piacok és vásárcsarnokok máig működő szimbiózisa.
„Amíg vásárcsarnokaink nem voltak, a városrészek piaczain elszórva keresték a mi gazdasszonyaink a mindennapi konyhára valót” – kezdte az átalakuló szokások bemutatását Ágai Adolf (Porzó) „Utazás Pestről-Budapestre” című munkája. A hetedik kerületben felszámolt István téri és Almásy téri piac helyét betöltve a Klauzál téri csarnok vált Erzsébetváros közélelmezésének elsőszámú központjává. Az István téri társas eseményekről így tudósít Porzó:
„Mivel hogy a kényes szakácsné röstelte czepelni, a fiatal asszonyka meg nem bírta: rendesen egy törődött anyóka emelte görbe hátán a vásárfiát. Ezt is csak néhány haszontalan garasért. De a gondviselés meg nem felejtkezik a szegényről. Csípőtül bokáig olyan mélységes hosszú zsebet vágott az anyóka szoknyájába, hogy abba egy-egy tojáskát észrevétlen lehetett becsúsztatni, utána egy szál kolbászt, meg valami gyökérdarabot. Telik ezekből a szerzeményekből egy kis ebéd. Hogy ezt a piaczi életet a maga pezsgő valódiságában láthassam, korábban kellett volna otthagynom az ágyat, amit az én természetem be nem vesz. De a napnak bármely órájában mentem is arra, mindig volt ott élet. Legfestőibb pontja a László király vendéglője - hétköznapi nyelven: a Laczikonyha. (…) Ez is mind csak volt. Sertés, liba, hal a kerületi vásárcsarnokba vonult s a László király roppant ebédlőjét pótolja egy tisztességes vendéglő. Karácsony táján pedig a felső világítás derűjében zöldel a sok apró fa. Olybá tetszik, mintha üvegházi tündérkert virult volna ki benne. Most parkká lett az István-tér. Tavaszszal az orgonabokrok fürtjei rengenek ott s oszlik szerte az ő édes illatuk, nyáron meg elsült fiatal fák fanyar árnyékában hűsel nagy izzadva az itt rekedt emberiség.” (Porzó (Ágai Adolf) Utazás Pestről-Budapestre. 1843-1907. Rajzok és emlékek a magyar főváros utolsó 65 esztendejéből., Budapest, 1909.)
A csarnokokkal tehát új élet kezdődött a fővárosban, ahogy a Vasárnapi Újság cikke fogalmazott: az új világban „győzedelmeskedni fog az egyformaság elve”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap