Középkori aranykincset találtak Egyiptomban

A felső-egyiptomi Asszuán városában készült edény tizennyolc teljesen ép, és hatvankét töredezett pénzérmét tartalmazott. Az érmék valószínűleg az abasszídiai kalifák korából (i.sz. 750-1258) származnak. Egyelőre csak feltételezik, hogy az egykori szerzetesek egy esetleges rajtaütéstől tartva rejtették és ásták el a pénzt a Gábor arkangyalról elnevezett kopt kolostorban, a Kairótól délre fekvő Fajjúm-oázisban.



A kolostortól nem messze a kutatók még 1992-ben tizenkét csontvázra bukkantak, amelyeken súlyos erőszak nyomait fedezték fel. Az egyiptomi kopt ortodox egyház akkoriban a meggyilkoltakat mártírokká nyilvánította. A hanyatlás évei után manapság ismét szerzetesek lakják a kolostort.

A lengyel archeológuscsoport ebben az ásatási szezonban egy a kolostorhoz tartozó területtel foglalkozik, amely beépítésének a 8. század végén vagy a 9. század elején egy nagy tűzvész vetett véget.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. Rendi fejlődés Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Végignézte édesanyja kivégzését az első magyar királynő, I. Mária
• Házasságával alapozta meg a lengyel-litván perszonáluniót Nagy Lajos lánya, Hedvig
• Miért jött létre a lengyel-magyar perszonálunió? 
• Károly Róbert híres aranyforintja