2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Legendás múzeumban ünneplik a magyar egyiptológiát

2009. november 8. 13:27

Magyar ásatások a thébai nekropoliszban - Az egyiptomi terepmunka 102 évének megünneplése címmel nyílt kiállítás a kairói Egyiptomi Múzeumban. A magyar egyiptológusok feltárásainak eredményeit bemutató különleges tárlatot Hiller István oktatási és kulturális miniszter, illetve Záhi Havvász, az Egyiptomi Régészeti Hivatal vezetője nyitotta meg.

A magyar régészet aranykora

Hiller István 2008-ban hivatalos egyiptomi látogatása során vetette fel tárgyalópartnereinek a régészeti kiállítás ötletét, hiszen a magyar régészek már száz éve végeznek feltáró és eredményes munkát Egyiptomban. A tárlat szervesen illeszkedik az egyiptomi régészeti főtanács (SCA) és a kairói Egyiptomi Múzeum kiállítás-koncepciójához: az egyiptomi helyszíni kutatásokban résztvevő országokat 2002-től felkérik, hogy eredményeiket időszaki kiállításokon mutassák be az egyiptomi és a nemzetközi közvéleménynek.

Egyiptomban az első magyar ásatásokat 102 éve, 1907-ben indította el Back Fülöp: a feltárások a gamhudi és a sarunai lelőhelyen folytak. A leletek egy részét a Szépművészeti Múzeum őrzi, a többi Bécsbe, Krakkóba és Kairóba került.

A mostani kairói kiállítás részben az egyiptomi magyar régészeti feltárások kezdeteit mutatja be - például látható a Gamhudban végzett első magyar ásatás anyagából származó aranyozott antropoid fakoporsó, a benne lévő aranyozott díszítményekkel ellátott múmia is. Másrészt az elmúlt két és fél évtized régészeti emlékeit is a közönség elé tárják. Kákosy László 1983-ban újította fel a helyszíni munkákat Egyiptomban, II. Ramszesz hivatalnoka, Dzsehutimesz sírjánál végzett ásatásokkal. A magyar egyiptológusok a thébai temető két jól körülhatárolható egységét, az el-Hoha és a Sheikh Abd el-Gurna dombok sziklasírjait tárták fel.

A leletek kronológiailag szóródnak: a Középbirodalomtól, az időszámításunk előtti 1900-as évektől a késő antik korig, a 6-8. századig terjednek. Ezért a kiállítás is kronológiai rendben halad, s két kivételtől eltekintve elsősorban az óegyiptomi halottkultuszt mutatja be. Az egyik kivételt az úgynevezett rajzos osztrakonok jelentik: ezek olyan mészkődarabok, amelyeken "skicceket" vázoltak fel a sírokat készítő művészek. A másik kivételt a késő antik korban a nekropoliszban, a Sejk Abd el-Gurna nevű domb területén lévő kolostor szerzeteseinek írásos emlékei jelentik.

A több mint 140 tárgyat felvonultató kiállítás középpontját a Dzsehutimeszt ábrázoló szobrászati blokk alkotja. A hivatalnokról például két "családi" szobor is készült: az egyiket, amelyen a feleségével és a fiával látható, magyar régészek találták az 1980-as években, ám az jelenleg is Dzsehutimesz sírjában van. A másik szobor, amelyen a szüleivel ábrázolják, a 19. században került elő, s a Kairói Múzeumban őrzik - ez szerepel a kiállításon egy olyan, a karnaki templomból előkerült kis gránitszoborral együtt, amelyet Dzsehutimesz még életében fogadalmi ajándékként helyezett el.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár