Közkegyelmet kaptak a komáromi vár 1849-es védői

A komáromi várat, a kor legnagyobb és szinte bevehetetlennek számító erősségét a Görgey vezette fősereg 1849 júliusi elvonulása Klapka György tábornok védte a II. és VIII. hadtest élén. Július végén, miután az osztrák erők nagy része is távozott, az ostromlók gyengébbek lettek, mint a várőrség. Klapka ezt felismerve két kitöréssel szétzúzta az ostromzárat, majd felszabadította a Dunántúl északi felét, de a főhadszíntéren elszenvedett vereségekről érkező hírek nyomán augusztus 12-én visszarendelte csapatait az elsáncolt táborba, a védők létszáma ekkor elérte a húszezer főt.

Az ostromgyűrű augusztus 20-ra ismét teljessé vált, a császáriak a világosi fegyverletételre hivatkozva kapitulációra szólították fel Klapkát. Miután a magyar haditanács ezt elutasította, a helyszínen tartózkodó Gyulai Ferenc osztrák hadügyminiszterrel 14 napos fegyverszünetben állapodtak meg. Az egyezmény értelmében a várőrség követeket küldött Nagyváradra és Aradra, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy minden magyar egység letette a fegyvert.

A követek visszatérte után, 1849. szeptember 1-jén a haditanács megfogalmazta a vár feladásának feltételeit. Ebben a tervezetben még szerepelt engedmények kicsikarása az egész ország jövőjével kapcsolatban, az általános amnesztia igénye politikusok és katonák számára egyaránt. A következő napon lejárt a fegyverszünet, kiújultak a harcok. Az ostromlók száma hamarosan 54 ezer főre duzzadt, a várat 200 ágyúból lőtték. Szeptember 11-én Haynau feltétel nélküli kapitulációt követelt arra hivatkozva, hogy szeptember 7-én már Pétervárad is megadta magát, de a várvédők ismét elutasító választ adtak.

Klapka 14-én kibővített haditanácsot hívott össze, itt született javaslat a megadás politikai feltételeinek elhagyásáról. Közben az osztrák csapatok több támadást intéztek a vár ellen, de ezek sorra kudarcot vallottak, a szabadságharc utolsó katonai összecsapására szeptember 25-én Ószőnynél került sor. Az osztrák hadvezetés végül arra a következtetésre jutott, hogy csak hatalmas anyagi és emberáldozatok árán tudná elfoglalni a várat, azért a patthelyzet feloldására újból tárgyalások kezdődtek.

A vár átadásának feltételeit tartalmazó "hódolati szerződést" szeptember 27-én Harkálypusztán, Haynau hadiszállásán írták alá. Az egyezményből kimaradt az általános amnesztia, viszont a várőrség, illetve az erődben tartózkodó személyek számára biztosította a közkegyelmet. (Ezek a menlevelek a megtorlás idején sok ember életét mentették meg, egyebek között Jókai Mórét is.) A katonaság a fegyver letétele után szabadon elvonulhatott, a tisztek kardjaikat is megtarthatták, s aki úgy kívánta, külföldre távozhatott.

A vár átadása Klapka utolsó seregszemléje után, 1849. október 2-án kezdődött meg, s október 4-én az utolsó egység is letette a fegyvert.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyesült Államok

• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre
• Woodrow Wilson neje az ország élén
• Ezer követőjét költöztette a dzsungel mélyére az amerikai szektavezér
• Az egyetem után apja bőrgyárában kezdett dolgozni Wigner Jenő, az atombomba egyik atyja
• Első munkaadója még nem volt elragadtatva a későbbi színészóriástól, Clark Gable-től