Skóciától óvtak a középkori krónikák
2009. szeptember 23. 10:04 The Daily Telegraph
Skócia veszélyes bennszülöttekkel van teli, akik érthetetlen nyelvet beszélnek, és még az időjárás is borzalmas - derült ki a 13. századi északi útikalauzokból, amelyek a térség elkerülésére buzdították az utazókat vagy éppen hódítókat.
Korábban
A nyolc évszázada írt krónikákban Skócia, vagy skandináv nevén Skotland egy ellenséges, és az utazók számára kellemetlen országként jelent meg, amely az egyik saga szerint csak a fosztogatók számára ajánlatos felkeresni, „ám a legtöbbször ők is odavesznek az utazások során”.
Egy másik saga izlandi kereskedőkről szól, akik a sziget nyugati partjára érve 13, vikingekkel zsúfolt hajóval találkoztak, ám hamarosan kiderült, hogy valójában a helyiekkel találták szembe magukat. Ekkor egy Grjotgard nevű férfi (aki II. Malcolm, skót király lehetett) felajánlotta nekik, hogy ha partra szállnak, akkor csak a javaikat veszik el, míg ha nem, akkor megtámadják és megölik mindannyiukat. A kereskedők halálra rémültek, de mivel a történet fennmaradt, ezért valószínűleg az első megoldást választhatták.
A hasonló történeteket Gisli Sigurdsson, a Reykjavíki Egyetem történésze gyűjtötte össze, aki szerint ezekből kiderül, hogy a félelmetes kalózoknak tartott vikingeknek is volt félnivalójuk. A kutatás rávilágított, hogy az északi hajósok a legjobban az ír partoktól, és a nyugati-skót területektől tartottak. Az egyetlen biztonságos helyet Orkney és Shetland jelentette a számukra, ahol saját rokonaik éltek, akik szívesen fogadták őket.
Tom Muir történész szerint mindez érthető is, hiszen a vikingek a legtöbbször a védtelen településeket, és a monostorokat támadták meg és fosztották ki, míg a kelták és más harcos népek ellen nem mertek fellépni.
A viking inváziók korának fénykora a 9-12. század között volt, amikor a skandináv hajósok Izland és Grönland mellett Orkney és Shetland szigetét is megszállták, és az európai kontinens több pontján is kolóniákat hoztak létre. Bár a 13. században írt izlandi sagákat a korábbi szájhagyomány útján elterjedt történetek alapján írták, mégis útikalauznak számítottak a hajósok, kereskedők vagy épp a felfedezők, fosztogatók és hódítók között. A történetek és útleírások egyébként mai szemmel nézve is nagyon pontosak voltak, és a régészek ezek alapján több, korábban ismeretlen települést is sikerrel azonosítottak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Döntő győzelem vezéráldozattal, avagy így veszett oda az oszmán szultán Rigómezőnél 19:20
- Féltve őrzött kincseink: hogyan jutottunk el a faládáktól a páncéltermekig? 16:20
- Kettős gyilkosság többszörös kérdőjellel: a szarajevói merénylet rekonstruálása 15:00
- A pusztító földrengés, amely kis híján a földdel tette egyenlővé az egykor virágzó Komáromot 13:25
- A feleségei mellett szenvedélyeit is sűrűn váltogatta VIII. Henrik 07:30
- Véres, kegyetlen és a végsőkig hierarchikus társadalomban éltek az aztékok tegnap
- „A kémkedést még talán el lehetne viselni, ha tisztességes emberek végeznék.” tegnap
- Amikor a Hősök terén szólalt fel a magyar nép Ceaușescu őrült tervezete ellen tegnap
