2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Zárva marad idén a magyar királyi csontkamra

2009. augusztus 18. 12:42 Kovács Olivér

Nem nyitják fel ebben az évben a székesfehérvári romkertben azt a kőlapot, amely alatt a koronázó és temetkező bazilika feltárása során talált emberi maradványok, köztük az uralkodók csontjai találhatók.

"Félmillió forintba kerül a kőlap felemelése és elcsúsztatása, s ugyanennyi a visszahelyezés költsége is, így nem tudjuk kigazdálkodni ezt az összeget" – mondta el a Szent István Király Múzeum igazgatója. Demeter Zsófia hozzátette: a felnyitott osszárium ugyan tavaly is sok embert vonzott, azonban a kőlap alatt található speciálisan kialakított kis terem elsősorban a maradványok megőrzését szolgálja, nem pedig bemutatóhely. "A csontoknak nem tesz jót, ha megemelkedik a hőmérséklet és páratartalom. A megfelelő klímát a föld alatti teremmel összeköttetésben lévő számítógéppel ellenőrizzük folyamatosan" – mondta a múzeumigazgató.

Az első királysírra 1848-ban, árokásáskor bukkantak az egykori székesfehérvári bazilika területén. A kőszarkofágban fekvő csontokat III. Béla és felesége, Antiochiai Anna maradványaként azonosították, Pestre szállították, majd a budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) altemplomában helyezték el. Az elkövetkező évtizedek során előkerült emberi maradványok jó részét már nem sikerült azonosítani, össze is keveredtek.

1938-ban a romkert megnyitásakor a feltárások során talált emberi csontokat végül 85 ládában helyezték el az akkor kialakított közös sírboltban. 1984-ben felnyitották a kamrát és a ládákat, s a maradványokat tudományos, antropológiai vizsgálatoknak vetették alá. Ugyan a munka majd’ két évtizeden át tartott, a sok elért eredmény mellett a csontok szétválogatása és végső azonosítása a jelenkor tudományos színvonalán nem történhetett meg. Az osszáriumot jelenlegi formájában 2000 augusztusában adták át és szentelték fel. A maradványok itt találtak nyughelyet.

"Nem kell ahhoz lemenni az osszáriumba, hogy emlékezzünk a magyar állam első félezer évének uralkodóira" – véli Demeter Zsófia. "Tizenöt uralkodót temettek itt el, a többi között Szent Istvánt, Könyves Kálmánt, Károly Róbertet, Nagy Lajost és Hunyadi Mátyást. Nem kell ahhoz fémládákat látni, hogy tisztelettel adózzunk emléküknek."

Még több részlet a műemlékem.hu oldalán

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár