Középkori csontkamrát nyitnak meg Londonban

Az English Heritage által felújított és immár eredeti pompájában tündöklő csontkamra szolgált helyszínül a veszélyeztetett épületek listájának hivatalos bemutatására múlt héten Londonban. Az Anglia leginkább veszélyeztetett épületeit bemutató listán (Buildings at Risk) 1302 bejegyzés szerepel - ilyen többek közt a költséges felújításra szoruló Cutty Sark is. A Kelet-London egyetlen középkori jellegű műemlékeként ismert csontkamra restaurációját építészeti-örökségvédelmi bravúrnak tartják, ugyanakkor a felette álló épület hasznosítására az English Heritage szerint nincsen megnyugtató megoldás.

Az 1300-as évek elején épült kripta-rendszer eredetileg a St. Mary Spital apátság temetőjeként funkcionált, majd közel két évszázadon át azokat a csontokat tárolták itt, melyeket az apátság temetőjében a sírásók emeltek ki, amikor a temető megtelte után újabb sírokat ástak. Érdekes, hogy a csontkamra elrendezése sokban leképezte a templom hierarchikus beosztását, a régészek ugyanis olyan 1488 körül épült galéria maradványait is megtalálták a kamrában, amely a templom előkelőségek számára fenntartott részére emlékeztet. Dan Cruickshank építészet-történész szerint az épület bepillantást kínál a középkori londoniak hiedelemvilágába is: "Ez a középkori halottak csodálatos háza, ahol a csontokat az ítélet napjáig őrizték, mikor szerintük a jók a Paradicsomba nyernek bebocsátást, míg az átkozottak a Pokol kínjait szenvedik el".

Az épületet VIII. Henrik egyházreformja után magánházzá alakították, és 1539-ben bezárták az itt üzemelő kórházat is. 1700 körül - a régészeti bizonyítékok szerint - egy pestisjárvány után a kápolnát lerombolták, és a csontkamrát földdel töltötték fel - félve a további fertőzésektől. (A térség azonban máig az itt álló kórház nevét viseli: Hospital Fields - Spitalfields.) Az itteni üres területre később kertes házakat építettek, ám ezeket a 20. század elején itt kialakított Spitalfields-i piac létrehozása miatt bontották le. A század végén a piacot bezárták, majd irodaházak épültek a térségben.

Dan Cruickshank történész és az 1999-es ásatások

Ennek kapcsán 1999-ben kezdtek előkészítő ásatásokba, és a régészeket  meglepetésszerűen érte, hogy a rutin feltárás helyett egy szenzációs leletegyüttesre bukkantak. Az "Anglia legnagyobb méretű épület-ásatása" keretében több mint 10000 ember maradványait találták meg. A Museum of London vezető régésze, Chris Thomas szerint "régészeink tudták, hogy valaha állt ott egy csontkamra, de arra nem számítottunk, hogy lenyűgözően jó állapotban találjuk. 100 római-kori sírt is feltártunk, az egyik legérdekesebb pedig a híressé vált Spitalfields-i Asszony kő szarkofágjában".

Az irodaház a londoni Polgármesteri Hivatal üvegpalotájának építészeként jegyzett, a Reichstag üvegkupoláját tervező és a British Museum belső udvarát is lefedő Norman Foster, a ma már Lord Fosterként ismert brit sztárépítész nevét dícséri.