7 végzetes pillanat

Film a szenzációs zalavári leletről

2009. augusztus 7. 09:51

Szenzációs leletre bukkantak a Magyar Nemzeti Múzeum és az MTA Régészeti Intézetének munkatársai az egykori Keleti Frank Birodalom határán, a mai Zalavár környékén. A szakemberek a Priwina gróf egykori uradalmi központjának területén folytatott ásatás során egy 9. századi cseréptöredéket találtak, amely a világon ismert legkorábbi glagolita írásjeleket tartalmazó régészeti felfedezésnek számít.


Zalavár története

"A hely jelentőségét az adja, hogy itt a honfoglalás közvetlenül megelőző évszázadban, a 830-as évektől egy Priwina nevű szláv, legalábbis szláv származásúnak mondott előkelő kapott birtokot Német Lajos keleti frank uralkodótól és birtokainak központját éppen itt, egy mocsaraktól övezett szigetszerű kiemelkedésen rendezte be" – mondta el a Múlt-kornak Ritoók Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze. Szerinte a korban ez egy városias település volt: a 870-71-es leírás 3 templomról és Priwina erődjéről tudósít.

"Kialakítottak egy olyan érseki központot, amelyben több emeletes fapalota állt" - tette hozzá Szőke Béla Miklós, az MTA Régészeti Intézetének szakembere. Szerinte erre azért volt szükség, mert 840, Priwina érkezése és 870, az irat születése közötti időszakban 33 templomot építettek meg és szenteltek fel Zalavár körzetében.



A keleti frank uralkodó, Német Lajos hűbérese, Priwina tehát néhány évtized alatt valóban felvirágoztatta az új őrgrófságot. A birodalom határán Mosapurc (Mocsárvár) néven egy olyan erős központot alapítottak, ahol maga a salzburgi érsek is örömmel múlatta idejét, sőt Liupram érsek gyakran a karácsonyt és a szilvesztert is Zalavárott ünnepelte. Az egyik templomot 850. január 24-én Szűz Mária tiszteletére szentelték fel, míg egy másikban a mártír Hadrianus (Szent Adorján) romlatlan testét őrizték, amely egyben a grófság legtekintélyesebb keresztény szentélyének is számított. Zalavár Priwina letelepedésével Alsó-Pannónia központjává vált és később, a honfoglalás után is jelentős településnek számított.

"Az Árpád-kor szempontjából ez azért izgalmas terület, hiszen a 11. századtól kezdődően itt volt Zala megye központja, István király monostort alapított itt és a későbbi források, mint Zala megye központjáról beszélnek Zalavárról" - hangsúlyozta Ritoók. Szerinte a mostani kutatásoknak is az az egyik célja, hogy kiderítsék, pontosan mik tartoztak ehhez a megyeközponthoz.

A régészek 1948 óta, 61 éve kutatják az évezredes múlt nyomait Zalaváron, amely a szakemberek szerint a Karoling időszaknak, a honfoglalás előtti évszázadnak az egyik legfontosabb kárpát-medencei lelőhelye. Az évtizedes régészeti munka során már sikerült lokalizálni az erődítményeket, feltárták az egykor monumentálisnak számító, 855-860 között épített Hadrianus templomot és tavaly lokalizálták a Szent János templomot is, amelynek területén idén is folyik a régészeti munka.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!