Film a szenzációs zalavári leletről

Szenzációs leletre bukkantak a Magyar Nemzeti Múzeum és az MTA Régészeti Intézetének munkatársai az egykori Keleti Frank Birodalom határán, a mai Zalavár környékén. A szakemberek a Priwina gróf egykori uradalmi központjának területén folytatott ásatás során egy 9. századi cseréptöredéket találtak, amely a világon ismert legkorábbi glagolita írásjeleket tartalmazó régészeti felfedezésnek számít.

Zalavár története

"A hely jelentőségét az adja, hogy itt a honfoglalás közvetlenül megelőző évszázadban, a 830-as évektől egy Priwina nevű szláv, legalábbis szláv származásúnak mondott előkelő kapott birtokot Német Lajos keleti frank uralkodótól és birtokainak központját éppen itt, egy mocsaraktól övezett szigetszerű kiemelkedésen rendezte be" – mondta el a Múlt-kornak Ritoók Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze. Szerinte a korban ez egy városias település volt: a 870-71-es leírás 3 templomról és Priwina erődjéről tudósít.

"Kialakítottak egy olyan érseki központot, amelyben több emeletes fapalota állt" - tette hozzá Szőke Béla Miklós, az MTA Régészeti Intézetének szakembere. Szerinte erre azért volt szükség, mert 840, Priwina érkezése és 870, az irat születése közötti időszakban 33 templomot építettek meg és szenteltek fel Zalavár körzetében.



A keleti frank uralkodó, Német Lajos hűbérese, Priwina tehát néhány évtized alatt valóban felvirágoztatta az új őrgrófságot. A birodalom határán Mosapurc (Mocsárvár) néven egy olyan erős központot alapítottak, ahol maga a salzburgi érsek is örömmel múlatta idejét, sőt Liupram érsek gyakran a karácsonyt és a szilvesztert is Zalavárott ünnepelte. Az egyik templomot 850. január 24-én Szűz Mária tiszteletére szentelték fel, míg egy másikban a mártír Hadrianus (Szent Adorján) romlatlan testét őrizték, amely egyben a grófság legtekintélyesebb keresztény szentélyének is számított. Zalavár Priwina letelepedésével Alsó-Pannónia központjává vált és később, a honfoglalás után is jelentős településnek számított.

"Az Árpád-kor szempontjából ez azért izgalmas terület, hiszen a 11. századtól kezdődően itt volt Zala megye központja, István király monostort alapított itt és a későbbi források, mint Zala megye központjáról beszélnek Zalavárról" - hangsúlyozta Ritoók. Szerinte a mostani kutatásoknak is az az egyik célja, hogy kiderítsék, pontosan mik tartoztak ehhez a megyeközponthoz.

A régészek 1948 óta, 61 éve kutatják az évezredes múlt nyomait Zalaváron, amely a szakemberek szerint a Karoling időszaknak, a honfoglalás előtti évszázadnak az egyik legfontosabb kárpát-medencei lelőhelye. Az évtizedes régészeti munka során már sikerült lokalizálni az erődítményeket, feltárták az egykor monumentálisnak számító, 855-860 között épített Hadrianus templomot és tavaly lokalizálták a Szent János templomot is, amelynek területén idén is folyik a régészeti munka.

Cirill és Metód nyomában

"Visszatérve a reprezentatív épületekre: ez elegendő volt ahhoz, hogy püspöki székhelyet létesítsenek" – folytatta Szőke Béla Miklós. A szakember szerint a testvérpár 863-ban indult téríteni a morvákhoz és 40 hónapos oktatás után indultak el, hogy tanítványaikat Rómában vagy Konstantinápolyba felszenteljék. Az első állomásuk Mosapurc volt, ahol több hónapot tartózkodtak: ott akkor már Chozil, Priwina fia élt és ő fogadta a térítő papokat. Érdekesség, hogy maga Chozil is megtanulta azt az írást, amit Konstantin a szláv nyelv speciális hangzóira alakított ki, és amit ma glagolita írásnak nevezünk. Ez egy olyan momentum, amit idáig régészetileg nem lehetett bizonyítani, de a most előkerült korsótöredék oldalára karcolt jelek végre ezt is igazolhatják.


A Magyar Nemzeti Múzeum évtizedes régészeti munkájának eredményei megtekinthetők a Kelet és Nyugat határán című állandó régészeti kiállításon is, amely a honfoglalás koráig mutatja be a Kárpát-medence régészeti kincseit.

Ez pedig világszenzáció: egy olyan 9. századi palacktöredékünk van, ami valamikor a 870-80-as években készülhetett - folytatta Ritoók Ágnes, aki szerint "az utóbbi időben elharapózó és minden alapot nélkülöző vélemények szerint hazugság, hogy ez a két személy Cirill és Metód, akiket utóbb a szlávok apostolának neveztek, jártak volna Zalavár Várszigeten. Ezt valamiért divat letagadni, vagy legalábbis kétségbe vonni. Ez a darab pedig fényes bizonyítéka annak, hogy itt jártak, sőt tanítottak is itt, és nagy népszerűségre tettek szert, mint ahogy erről a legendájuk is szól".

A zalavári ásatás különleges lelete tehát nemcsak kultúrtörténeti emlék, hiszen azt bizonyíthatja, hogy Cirill és Metód, akik III. Mihály bizánci császár parancsának engedelmeskedve térítettek Morvaországban, valóban járhattak a Priwina által alapított grófságban. A lelet értékét tovább növeli, hogy ennek a rövid életű glagolita írásnak, amelynek a továbbfejlesztett változata a ma is használt Cirill-írás, a zalavári töredék a legkorábbi változata.

A töredéken a glagolita írást lehet felismerni egy izse és egy ón betűt, amelyek egy hosszabb szó kezdő betűi lehetnek. Ezek jelenését egyelőre nem ismerjük, nyilván az elemzések után derülhet ki, hogy valójában mi lehetett az edény oldalára karcolva – mondta Szőke Miklós Béla. Szerinte az is lehet, hogy Cirill és Metód, vagy éppen Chozil karcolhatta a feliratot az agyagba.