A horvát államfő elítélte a szerbek ellen elkövetett bűnöket
2009. augusztus 5. 20:53 MTI
Stipe Mesic horvát elnök elítélte szerdán azokat a bűnöket, amelyeket szerbek ellen követtek el az 1995. augusztusi "Vihar" hadműveletben: ez vetett véget akkor Horvátország egy része szerb szakadárok általi megszállásának, s ennek ünneplik most a horvátok a 14. évfordulóját.
Korábban
"Most és itt ismételten és a legcsekélyebb habozás nélkül elítélem mindazokat a bűnöket, amelyeket a honvédő háború alatt követtek el, bárkik voltak is az elkövetők és az áldozatok" - jelentette ki az államfő a déli Kninben rendezett hivatalos ünnepségen.
Az országos rádió által is közvetített beszédben Mesic hozzátette, hogy a "Vihar" hadműveletben és utána a szerb lakosság ellen elkövetett bűnöket "még határozottabban kell elítélni, mert árnyékot vetnek a horvát védők igazságos és nemes harcára és áldozataira". A knini középkori erődnél rendezett ceremónián Mesic elnökön kívül - aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka - megjelent Jadranka Kosor kormányfő, Luka Bebic parlamenti elnök és a kormány összes minisztere is.
Az 1995. augusztus 4-én indított hadművelet a hó végére felszámolta a kérészéletű "Krajinai Szerb Köztársaságot", amelynek Knin volt a "fővárosa", s amelyet a horvát terület mintegy harmadán kiáltottak ki a szerb szakadárok. 150-200 ezer "pánikba esett" horvátországi szerb menekült akkor Szerbiába és Boszniába, s mintegy "350 civilt (...) nagyrészt a legidősebbeket és a betegeket", akik ott maradtak, megöltek a horvátok a jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék szerint.
Tavaly március óta tárgyalja a törvényszék három horvát extábornok, Ante Gotovina, Ivan Cermak és Mladen Markac ügyét, részvételüket a "Vihar" hadművelet idején elkövetett háborús bűncselekményekben. A Jutarnji List című tekintélyes zágrábi újság kedden azt írta, hogy bár az 1995. augusztus 4-én kezdett Vihar (horvátul Oluja) hadművelet kétségtelenül a felszabadító harc része volt és rendkívül kedvező eredményekkel járt, de szégyent is hozott Horvátországra. A lap szerint azonban "a Tudjman-rezsim (Franjo Tudjman volt Horvátország államfője az Oluja idején) alig várta a szerbek tömeges menekülését. A szerbek menekülése az Oluja miatt egyike a Tudjman-féle politika két legnagyobb bűnének - a másik a horvátok és a bosnyákok háborúja 1992-1994-ben".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
- Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Tragikus véget ért űrutazásával rekordot állított fel Lajka kutya
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap