Néhány órára visszakapta cári nevét egy orosz pályaudvar
2009. július 10. 14:22 MTI
Néhány órára visszakapta eredeti nevét Moszkva legrégebbi vasúti pályaudvara: ismét I. Miklós cár nevét viselte az elmúlt nyolc és fél évtizedben megszokott Leningrádi helyett, míg az orosz vasúttársaság nem cáfolta a sajtóban előzőleg kész tényként tálalt döntést.
Korábban
Az első moszkvai híradások szerint a történelmi név helyreállításáról Vlagyimir Jakunyin, az orosz vasúttársaság elnöke határozott, arra hivatkozva, hogy I. Miklós jelentősen hozzájárult az orosz vasúthálózat kiépítéséhez, sőt maga kezdeményezte a most régi nevére - Nyikolajevszkijra - visszakeresztelt pályaudvar építését is. E beszámolók nyomán több nemzetközi hírügynökség is világgá röpítette a hírt.
Az uralkodó 1842-ben írta alá az első, Szentpétervár és Moszkva közötti orosz vasútvonal felépítésére vonatkozó ukázt, s a két városban két egyforma pályaudvar épült. A vasúti forgalom 1851-ben indult meg, a vonalat és a moszkvai pályaudvart 1855-ben az uralkodóról nevezték el. A bolsevik hatalomátvétel után, 1923-ben mindkettő nevét Októberire változtatták, egy évvel később pedig az északi város nevének változását követve a moszkvai pályaudvar a Leningrádi nevet kapta.
Bár a Szovjetunió tizennyolc évvel ezelőtt felbomlott, a névváltozatás vitát keltett. Az orosz kommunisták "ideológiai provokációnak" minősítették, hogy I. Miklós - az egyik leginkább tekintélyelvű, Európa csendőrének is mondott orosz cár - nevét viselje a pályaudvar. Marija Vlagyimirovna Romanova nagyhercegnő, aki magát a cári család fejének tekinti, az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva viszont üdvözölte a változtatást. Ivan Arcisevszkij, a Romanov-dinasztia tagjai szövetségének képviselője óvatosságra intett a névváltoztatásokkal kapcsolatban, mondván: a leningrádi blokád elnevezés már örökre így marad meg az oroszok történelmi emlékezetében, s minden, ami Leningrádot és a leningrádiakat érinti, nagyon fontos a számukra.
Az orosz vasúttársaság később visszakozott, közölvén, hogy végleges döntés nem született az ügyben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap