Magyarok fotózták a baskortosztáni udmurtokat

2009. július 7. 11:58

Dobó Attila, Mácsai Boglárka, Nagy Zoltán és Szamonek Vera nemrég megnyílt fotókiállítása a baskortosztani udmurtok falvairól, életéről, vallásáról, mindennapjairól szól, illetve arról, amit ebből a külső megfigyelők számára is láthatóvá tettek.

Baskortosztán és az udmurtok

Az Urál hegységtől nyugatra, s a kazahsztáni határtól északra terül el a mintegy 4 millió lakosú Baskortosztán (korábban Baskíria), az Orosz Föderáció tagköztársasága. A föderáción belül saját parlamenttel, saját kormánnyal rendelkezik, politikája – elsősorban gazdaság- és kultúrpolitikája – erős autonómiával bír. Az önállóság fontos bázisa a köztársaság gazdasági potenciálja: északnyugati és keleti területeit gazdag kőolaj- és földgázkitermelő helyek, bányák övezik.

Baskortosztánban számos különböző nemzetiség él: oroszok, törökös nyelvű tatárok, baskírok, csuvasok, és a finnugor nyelvet beszélő mordvinok, marik valamint udmurtok is. A köztársaság északi területein körülbelül 22 ezer udmurt lakik. ’Kámán túli udmurtok’ néven nevezik őket, s gyakran így hívják önmagukat ők is. A 17-18. században a sűrűn lakott Vjatka és Káma folyók vidékéről az ortodoxizáció és a súlyos adóterhek elől költöztek keletebbre, mai, Kámán túli lakhelyükre. Itt muszlim baskírok, tatárok, és a szintén pogánynak tekintett marik szomszédai lettek. Igazi soknemzetiségű terület ez: szinte mindenki tanulja s beszéli az udmurt, tatár, baskír és orosz nyelveket.

Ma a baskortosztáni udmurtok többsége falvakban él. A családok egy része mezőgazdasági munkából, másik része kőolajbányászatból szerzi jövedelmét, ami mellett minden család szinte kötelezően háztáji gazdaságot is tart. A fából vagy téglából épült házak udvarán „muncsó”, azaz afféle oroszországi szauna, fürdőház áll. A lakóházakba az utcákat, udvarokat gyakran borító sár miatt nem lépnek be utcai cipővel, s az iskolákba, könyvtárakba sem lehet belépni, csak a cipőlevétel után.

A kiállítás tematikus fotócsoportjai, térbeli elrendezése is egy képzeletbeli, ideáltipikus település szerkezetét képezik le, amit zömmel udmurtok, kisebb részben tatárok laknak. Három térbeli egység, három koncentrikus kör együttese révén jelenik meg a falvak, valamint lakóik élete. A kör az udmurtok számára a világ egészét, a teljességet jelenti. A kiállítás berendezésének utalása mellett magukon a fényképeken is jól látható a kerek forma gyakori felbukkanása. Kör alakúak a temetők s az áldozóhelyek. Kört mintáznak az étkezések, s teázások állandó kellékei, a házi készítésű mézzel és lekvárral teli apró tálkák. A kör teljességének bármely megsértése egyben a világ teljességének megbontását is jelenti, ezért a baskortosztáni udmurtok világában a kör formája irányítja a tér használatát: körbejárva kell végiglátogatni a temetőt, a tál szélénél, körmozdulattal kell kivenni az ételt a közös tálakból.

következő oldal 1 / 2