A német békeszerződés kilencven éve
2009. június 29. 08:52 MTI
Kilencven éve, 1919. június 28-án Versailles-ban a német küldöttség aláírta az I. világháborút lezáró békeszerződést, amelyet a győztes antanthatalmak diktáltak.
Korábban
"Kinek ne száradna le a keze egy ilyen béke aláírásától?" - sóhajtott fel állítólag Philipp Scheidemann akkori német kancellár 1919 tavaszán, az antant békediktátumának megismerésekor.
A párizsi békekonferencia hosszú és kemény politikai csatáinak meghatározó személyiségei Woodrow Wilson, az Egyesült Államok elnöke, a franciákat képviselő Georges Clemenceau miniszterelnök, David Lloyd George, Nagy-Britannia miniszterelnöke, valamint Vittorio Emanuele Orlando olasz miniszterelnök elsősorban francia sugallatra, kemény feltételeket szabtak Németország és szövetségesei számára, amelyeket a legyőzöttek bevonása nélkül dolgoztak ki.
Míg az amerikai és az angol vezetők ésszerű békefeltételekre törekedtek, Georges Clemenceau Németországot katonailag, politikailag és gazdaságilag annyira meg akarta gyengíteni, hogy többé ne legyen képes háborút indítani Franciaország ellen. Sőt, a német delegációnak abba is bele kellett törődnie, hogy a konferencia napja egybeesett az 1871-es porosz francia háborút lezáró fegyverszünet aláírásának napjával, amikor Franciaország elveszítette Elzász-Lotharingiát. Az egybeesés nyilván nem volt véletlen.
A béke értelmében Elzász-Lotharingia újból Franciaországhoz került. A Párizs által szintén követelt Saar-vidéket viszont 15 évre a nem sokkal korábban, 1919. április 28-án megalakított Népszövetség irányítása alá, az ott található bányákat pedig francia tulajdonba helyezték. Németország elvesztette továbbá Posent (Poznan), Nyugat-Poroszországot és a Memel-vidéket. Eupen-Malmedy (a belga határ mentén), Szilézia, Észak-Schleswig és Kelet-Poroszország egy része sorsáról népszavazás döntött. Ez összesen 70 ezer négyzetkilométer európai terület és 7,3 millió főnyi lakosság elvesztését jelentette.
Emellett Németország elveszítette minden gyarmatát, s jóvátételképpen át kellett adnia évi cink- és vasérctermelésének 75 százalékát, kőszéntermelésének 28 százalékát, évi burgonya- és gabonatermésének 20 százalékát. A szerződés kimondta Ausztria és Németország egyesülési tilalmát. Németországnak meg kellett szüntetni az általános hadkötelezettséget, s a hadseregének létszámát 100 ezer főben maximálták. Igencsak érzékeny veszteségnek számított Németország számára, hogy le kellett mondania összes gyarmatáról is, ami majdnem hatszor akkora terület - mintegy 3 millió négyzetkilométer - volt, mint az anyaország. Az így elvesztett részek formálisan a Népszövetség felügyelete alá kerültek.
Brockdorf-Rantzau külügyminiszter már a május 7-i átadáskor tiltakozott, míg Scheidemann kancellár "Németország időzített halálos ítéletének" nevezte, majd elutasította a békefeltételek aláírását és lemondott. Új koalíciós kormány alakult Gustav Bauer kancellársága alatt, amely úgy döntött, hogy aláírja a szerződést.
A békeszerződés 1920. június 28-án lépett életbe miután ratifikálta Németország, Nagy Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán. Az I. világháborút lezáró versailles-i béke megalázó feltételei újabb konfliktusok forrása volt, s hozzájárult a németországi revánsvágy kialakulásához.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.