A magyarországi változások bátorították a keletnémeteket

MTI

A vasfüggöny lebontása, a páneurópai piknik és a magyarországi határnyitás idején, közvetlenül a hírhedt berlini fal leomlása (1989. november 9.) előtt Meckel a keletnémet ellenzék prominens személyisége, majd 1990 áprilisától 1990 augusztusáig az NDK első és utolsó szabadon választott, Lothar de Maiziere vezette koalíciós kormányának külügyminisztere volt. Másodmagával alapította meg a keletnémet szociáldemokrata pártot, ahonnan azután már az egyesült SPD-be "igazolt" át. A 20 évvel ezelőtti események aktív részeseként ő is tagja lesz annak a Horst Köhler államfő vezette delegációnak, amely Németországot képviseli a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulója alkalmából, szombaton rendezendő hivatalos budapesti ünnepségeken.

Markus Meckel visszaemlékezett arra, hogy Magyarországon már 1988-89-ben "mozgásba jöttek a dolgok", a társadalmi nyitás tekintetében az ország sokkal előbbre járt, mint az egykori NDK. A magyarországi változások ugyanakkor a keletnémeteknek is nagy bátorítást jelentettek - fogalmazott az egykori külügyminiszter, utalva egyebek között a határzár megszüntetésével kapcsolatos hírekre, a magyarországi belső demokratizálódás jeleire. Mindez egyértelművé tette, hogy a kommunista párt hatalmi monopóliuma véget ér.

"Ez pedig óriási reményt jelentett számunkra is" - jelentette ki. "Nyilvánvalóvá vált: amennyiben Moszkva nem avatkozik be, számunkra is lehetőség nyílik arra, hogy sorsunkat a saját kezünkbe vegyük" - fogalmazott, emlékezve arra, hogy egyik barátjával ekkor határozta el a keletnémet szociáldemokrata párt megalakítását. "A magyarországi változások arra ösztönöztek bennünket, hogy haladjunk tovább a megkezdett úton" - jelentette ki.

A határzár, illetve a vasfüggöny lebontása után az akkori NDK-ból tízezrek menekültek Magyarországra - emlékezett Meckel. "Magyarország döntő mértékben járult hozzá az NDK destabilizálásához" - hangsúlyozta a volt külügyminiszter az akkori magyarországi események jelentőségét a keletnémet kommunista államban lezajlott békés forradalom előkészítésében. "A vasfüggöny lebontásakor, illetve a határnyitáskor még nem számítottunk a fal közeli leomlására, abban azonban bíztunk, hogy mi is képesek leszünk kivívni a változásokat" - jelentette ki.

Elmondta, hogy az NDK utolsó kinevezett külügyminisztereként 1990-ben több alkalommal is találkozott akkori magyar kollégájával, Jeszenszky Gézával, akivel Moszkvában is közösen vettek részt a Varsói Szerződés utolsó ülésén 1990 júniusában. "Magyarország akkoriban a Varsói Szerződés megszüntetését célzó törekvések legfőbb képviselője volt" - emlékezett az akkori keletnémet külügyminiszter, akitől a keletnémet kormány 1990. augusztus 20-i felbomlásakor az október 3-i egyesülésig jelképesen Lothar de Maiziere vette át a külügyi tárcát.

A Magyarország iránt érzett német hála - mint Meckel fogalmazott - 20 év elmúltával sem kopott meg. Különösen az egykori NDK-hoz tartozó keleti tartományokban erős ez az érzés, a mai fiatal generáció azonban már kevesebbet tud a 20 évvel ezelőtt történtekről és általánosságban az egész kommunista rendszerről. "Épp ezért a mostani évforduló jó alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet az emlékezés szükségességére, és megértessük a fiatalokkal: az akkori változások nélkül Németország nem tartana ott, ahol most van. Ebben pedig Magyarország kulcsszerepet töltött be" - tette hozzá.

Ezzel párhuzamosan, Elfelejtett hősök címmel hatalmas fényképpel ellátott tudósításban számolt be a Bild csütörtökön a vasfüggöny 20 évvel ezelőtti átvágásáról. Az akkori osztrák és magyar külügyminiszter, Alois Mock és Horn Gyula által 1989. június 27-én végrehajtott jelképes aktust méltatva a lap hangsúlyozta, hogy ezek az emberek "megváltoztatták a világot". A legnagyobb példányszámú német újságnak nyilatkozó Walter Greinert, az osztrák külügyminisztérium sajtóhivatalának akkori vezetője "megindító pillanatról" beszélt.

Greinert szerint a június 27-i időpontra Alois Mock tett javaslatot, és ezzel kapcsolatban május közepén hívta fel magyar partnerét. A válasz három héttel később érkezett meg, és Horn azt üzente: "Ott leszünk." "Egy közeli áruházban két drótvágót és különleges munkakesztyűket vásároltunk, majd átsétáltunk a magyar oldalra, ahol Horn Gyula várt ránk" - emlékezett az osztrák külügyminisztérium akkori sajtófelelőse. A drótkerítés jelképes átvágására június 27-én 11 óra 4 perckor került sor, mintegy 100 méterre a klingenbachi osztrák-magyar határátkelőtől - írta a Bild, rámutatva: 1989. június 27. a szocializmus végét jelentette az akkori NDK-ból kiinduló menekülthullámmal és a berlini fal 1989. november 9-én történt leomlásával.

Mi történt az akkori hősökkel, azokkal az emberekkel, akik annak idején százezrek számára megnyitották a szabadság felé vezető utat? - tette fel a kérdést a Bild, sorra véve a fényképen is látható hét személyt, köztük Alois Mock és Horn Gyula mellett Franz Schmidt akkori budapesti osztrák és Nagy János bécsi magyar nagykövetet. Alois Mock - mint az újság írta - éppen csütörtökön 75 éves, és Bécsben él. Parkinson-kórban szenved, és interjút sem tud már adni. Az egykori magyar külügyminiszter, Horn Gyula szintén súlyos beteg: 2007 augusztusa óta egy budapesti kórházban ápolják - számolt be a Bild.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2018

• Több mint hétezer éves sajtkészítők nyomaira bukkantak Dalmáciában
• Széchenyi István apaszerepben
• Velünk evő középkor
• A történelem hét legrosszabb foglalkozása 
• II. András és IV. Béla
• A két Tisza
• Nellie Bly, az első száguldó riporter
• A zsibói Wesselényi-kastély
• Impresszumok forradalma