Nem kérnek a görögök a kölcsönmárványokból
2009. június 12. 11:26 MTI
A görög kulturális miniszter visszautasította a British Múzeum azon ajánlatát, hogy a londoni intézmény három hónapra kölcsönadná Görögországnak a Parthenon náluk látható márványait.
Korábban
Antonisz Szamarasz szerint ha elfogadnák az ajánlatot, az azt jelentené, hogy lemondanának a kétszáz éve Londonban látható, két és fél ezer éves szobrok hazaszállítása iránt támasztott igényéről. Görögország ugyanis azt reméli, a British Múzeum Parthenon részlegét egy napon kiállíthatják majd a jövő héten nyíló új múzeumban, együtt a helyben megmaradt Akropolisz-emlékekkel. Szamarasz egy csütörtökön közzétett nyilatkozatában közölte, tárgyalásokat készítenek elő arról, milyen görög antikvitásokat adnának a British Múzeumnak a parthenoni márványokért cserébe, ha azok végül visszakerülnek oda, ahová tartoznak.
Világszerte közvetített, hatalmas ünnepséggel nyitják meg június 20-án, szombaton az új Akropolisz múzeumot Athénban. Az Akropolisz lábánál elhelyezkedő háromemeletes, 25 ezer négyzetméteres múzeum építése több mint tizenegy évig tartott Bernard Tschumi svájci sztárépítész tervei alapján. Az épületből csodálatos, szabad kilátás nyílik a görög főváros jelképére. Görögország szerint az új múzeum megnyitásával már nem lehet magyarázat arra, miért ne adná vissza Nagy-Britannia a hiányzó történelmi-építészeti emlékeket. A British Múzeum eddig azzal indokolta a kérés visszautasítását, hogy Görögországban nincs megfelelő hely a fríz darabjainak megőrzésére. Ezért a fennmaradt 96 darabból 56 még mindig a londoni múzeumban található.
A 19. század elején Lord Elgin, az akkori konstantinápolyi brit nagykövet az Akropoliszon lévő Parthenon és egyéb műemlékek legjobb állapotban megmaradt részeit lefűrészeltette és Angliába szállíttatta. Athén már több mint negyed évszázada követeli a visszaszolgáltatásukat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.