7 végzetes pillanat

Szabó Dezső

2009. május 30. 09:00

Makó, 1882. december 3. - Debrecen, 1966. november 4.

1904-ben a budapesti egyetemen történelem-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1904-11-ben a budapesti Kereskedelmi Akadémia, a budapesti V. kerületi főgimnázium, majd 1911-24-ben a budapesti tanárképző intézet gyakorló-főgimnáziumának tanára. 1924-től a debreceni egyetemen az egyetemes történelem nyilvános rendes, 1950-től tanszékvezető egyetemi tanára. 1924-27-ben és 1942-43-ban a bölcsészet-, nyelv- és történelemtudományi kar dékánja. 1959-ben visszavonult.

Eleinte a Mohács előtti Magyarország politika- és kormányzattörténetével, utóbb a Mária Terézia-kori úrbérrendezés történetével foglalkozott. 1904-ben tanulmányt tett közzé az 1519-1524 közötti országgyűlésekről, majd 1908-ban a Századokban publikálta dolgozatát, amelyben az 1505-1508 közötti diétákat vetette vizsgálat alá. Nem fogadta el kritikátlanul a korábbi történetírás merev tételeit az udvarhű főrendekről és a nemzeti érzelmeket tápláló köznemességről, hanem a kép pontosítására törekedett. 1909-ben látott napvilágot A magyar országgyűlések II. Lajos korában című műve, amellyel kapcsolatban élénk polémiát folytatott Szekfű Gyulával. Szabó szerint örvendetes volt a nemzeti párt megjelenése, Szapolyai János fellépése komoly sikereket rejt(het)ett magában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a köznemesség a főúr nélkül is képes volt politizálni, és az erdélyi vajda sem támaszkodott mindig a köznemességre.

1952-től a történelemtudományok kandidátusa. Az MTA tagja levelező tagja 1931. május 15-től, tanácskozó tagja 1949. október 31-től. Tagságát posztumusz állították vissza 1989. május 9-én. Akadémiai székfoglalóját A megyék ellenállása Mária Terézia úrbéri rendeleteivel szemben címmel tartotta meg 1932. április 11-én.

Fő művei: A magyar országgyűlések története 1519-1524. Makó, 1904.; Magyar országgyűlések (1505-1508). Századok, 1908.; A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. Bp., 1908.; Az állandó hadsereg becikkelyezésének története III. Károly korában. Bp., 1911.; Küzdelmeink a nemzeti királyságért 1505-1526. Bp., 1917.; Mária Terézia és a parasztok. In: Emlékkönyv gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kulturpolitikai működésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján. Szerk.: Lukinich Imre. Bp., 1925.; A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában. I. Bp., 1933.; A megyék ellenállása Mária Terézia úrbéri rendeleteivel szemben. Bp., 1934.

Róla szóló irodalom: Sebők Ferenc: Új törekvések a Jagelló-kori rendiség kutatásában a XX. század elején. Acta Historica [Szeged], 1992.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!