Mahler Ede
2009. május 28. 19:01
Ciffer, 1857. szeptember 28. - Budapest, 1945. június 29.
A Pozsony vármegye nagyszombati járásához tartozó, magyarok és szlovákok által vegyesen lakott mezővárosban zsidó családban nevelkedett. Apja Mahler Salamon a település, később Pozsony rabbija. Az 1846-ban a Komárom vármegyei Szimőn született testvérbátyja, Mahler Miksa is elismert szakember: bölcsészdoktor, szakcikkeket publikáló pedagógus, főgimnáziumi tanár, iskolaigazgató. Középiskoláit Bécsben végezte, s 1876-ban tett érettségi vizsgát. A bécsi egyetemen matematikát és csillagászatot, majd kronológiai tanulmányai kapcsán ókori keleti történelmet tanult. 1880-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti egyetemen (történelem és régészet). Szakmai pályáját a csillagászat és a geodézia területén kezdte. 1880 és 1885 között a bécsi josefstadti csillagvizsgáló munkatársa, ahova Theodor Oppolzer osztrák kronológus hívta meg maga mellé. 1885-től a bécsi fokmérő bizottság asszisztense, 1896-98-ban a budapesti háromszögméreti számító hivatal, 1898-1905 között a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának tisztviselője. 1898-tól a budapesti egyetemen az ókori keleti népek története, az assziriológia és egyiptológia magántanára, 1905-től nyilvános rendkívüli tanára, 1914-28-ban a keleti népek ókori történetének nyilvános rendes tanára.
A magyarországi egyiptológia és assziriológia megalapítója. Főként az ókori keleti népek művelődéstörténetével, elsősorban kronológiával és vallástörténettel foglalkozott. Igen alaposan kutatta az ókori zsidó nép történelmét. Jelentős eredményei voltak naptártörténeti kutatásainak (Jézus kereszthalálának és feltámadásának dátuma, a zsidók egyiptomi kivonulásának dátuma stb.), illetve a naptárreformmal összefüggő aktivitásának. Nemzeti múzeumi tisztviselőként megkezdte a dunapentelei ásatásokat, s az ekkor feltárt anyagot fel is dolgozta: Dunaújváros ókori elődjének, a Római Birodalom határvidékén fekvő Intercisa városának feltárását végezte 1903-tól. Ő volt az, aki 1901-ben - a Múzeumban meglevő állomány felmérése után - meghirdette az addig különböző magán- és közgyűjteményekben levő egyiptomi relikviáknak önálló egyiptomi gyűjteményben történő összegyűjtését, és több évtizedes kitartó munkájának eredményeként 1939-ben nyílt meg az ezt bemutató legelső kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. Mahler könyvei és írásai magyar, német és francia nyelven 1881-től jelentek meg: 275 dolgozata látott napvilágot, ebből 37 önálló kötetként, cikkei 42 folyóiratban és 24 könyvben kerültek kinyomtatásra. Cikkei a Journal Asiatique-ben, a Sitzungsberichte der kaiserliche Akademie der Wissenschaften-ben, a Zeitschrift für Assyrologie-ban, a Denkschriften der k. k. Wiener Akademie der Wiessenschaftenben, az Allgemeine Zeitung-ban, a Zetischrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft-ban című német nyelvű folyóiratokban jelentek meg egyfelől, másfelől az Akadémiai Értesítőben (1897. A régi egyptomiak évformái és nagy periodikus időrendszerei; 1899. II. Ramses az exodus fáraója; 1901. Adalékok az egyiptomi nyelvhez), a Budapesti Szemlében, az Archaeologiai Értesítőben, a Természettudományi Közlönyben (1901. Az ókori nap- és holdfogyatkozásokról) és a Journal of the Royal Asiatic Societyben (1901. The Exodus) jelentek meg. Több történelmi cikket írt még a matematika és asztronómia tárgyköréből a bécsi akadémia folyóirataiba, illetve népszerű tudományos cikkeket a Neue Freie Pressebe, a Wiener Allgemeine Zeitungba, a Frankfurter Zeitungba, a Münchener Allgemeine Zeitungba és a Pester Llyodba. Tanítványa volt többek között Szentpétery Imre is.
Fontos szerepet játszott az első hazai csillagászati civil szerveződésben, a Stella Csillagászati Egyesületben. 1923-ban a csoportosulás vezetőségének kijelölésére és az alapszabályterv bírálatára hivatott előkészítő bizottság, 1924-től a megalakult egyesület elnöki tanácsának tagja; a Stella-előadások sorozatának vendége; az egyesületi évkönyvnek, a Stella Almanachnak rendszeres szerzője. 1924-től a damaszkuszi arab akadémia tiszteleti tagja. 1889. szeptember 6-án megkapta a svéd-norvég királyi Pro litteris et artibus arany emlékérmet. Az MTA levelező tagja 1909. április 29-től. Akadémiai székfoglalóját Egyiptomi emlékek Magyarországon címmel 1909. június 7-én tartotta.
Fő művei: Fortsetzung der Wüstenfeld'schen Vergleichungstabellen. Leipzig, 1887.; Chronologie der Hebräer. Wien, 1887.; Chronologische Vergleichungstabellen nebst einer Anleitung zu den Grundzügen der Chronologie. Wien, 1889.; Der Pharao des Exodus. Wien, 1896.; Egyptologiai tanulmányok a chronologia köréből. Bp., 1898.; II. Ramses, az exodus fáraója. Bp., 1900.; Az egyptomi nyelv alapelemei. Bp., 1900.; Adalékok az egyptomi nyelvhez. Bp., 1901.; Babylonia és Assyria. Bp., 1906.; Études sur le calendreier égyptien. Párizs, 1907.; Ókori Egyptom. Bp., 1909., reprint kiad. 1998.; Az assuani és elephantinei aramaeus papyrus okmányok történeti jelentősége. Bp., 1911.; Ókori chronologiai kutatások. Bp., 1915.; Naptárunk újjáalakítása és a husvétkérdés. Bp., 1916.
Róla szóló irodalom: Lőwy Adolf: Bibliographie der Schriften Prof. Ede Mahlers., Werheimer Adolf: Mahler Ede. In: Emlékkönyv dr. Mahler Ede, a budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem ny. nyilvános rendes tanárának nyolcvanadik születésnapjára. Szerk.: Somogyi József - Lőwinger Sámuel. Bp., 1937.; Dobrovits Aladár: Mahler Ede. Századok, 1945-46.; Wessetzky Vilmos: Mahler Ede. Antik Tanulmányok, 1954.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59