Hatvan éve alakult meg az NSZK

Még folytak a harcok Európában, amikor 1945 januárjában a jaltai konferencián az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió vezetői megállapodtak, hogy Németországot a franciák bevonásával négy megszállási övezetre osztják fel. Németországban a három hatalom veszi majd át a legfőbb hatalmat, a fő cél az ország leszerelése, megszállása és a nácizmus maradványainak megsemmisítése.

Június 5-én létrehozták az egész Németországra vonatkozó kérdésekben döntő Szövetséges Ellenőrző Tanácsot. Négy megszállási övezet alakult, de ez nem tekintették Németország annektálásának; Berlin fölött a négy nagyhatalom együtt gyakorolta a hatalmat. A potsdami konferencián megállapodtak, hogy Németországot a szövetséges hatalmak megszállva tartják, de az övezetek ellenére gazdasági egységként kezelik, a jóvátételi igényeket a megfelelő övezetekből elégítik ki.



1946-tól az egykori háborús szövetségesek között romlani kezdett a viszony, a szovjet és a nyugati zónák határát lezárták. A nyugati megszálló hatalmak szorosabbra fonták együttműködésüket, 1947. január 1-jén az amerikai és a brit megszállási övezeteket Bizónia néven egyesítették. A francia övezet bevonásával 1948-ban létrejött Trizónia, ezekben az övezetekben új tartományok alakultak ki. 1948 márciusában a szovjet és a nyugati fél közti ellentétek miatt beszüntette tevékenységét a Szövetséges Ellenőrző Tanács.

1948 június 20-án a hiperinfláció és a gazdasági mélyrepülés megállítása érdekében a nyugati zónákban valutareformot hajtottak végre. A német márka bevezetését a Szovjetunió a potsdami egyezmény megsértésének értelmezte és - amellett, hogy saját övezetében ő is új valutát vezetett be - blokád alá vette Nyugat-Berlint. A nyugati hatalmak majdnem egy évig légihídon biztosították az ellátást, a blokád 1949. május 12-én ért véget.

1948-tól mindkét fél készülni kezdett a várható fejleményekre. Júliusban a nyugati szövetséges hatalmak a német tartományi kormányfőket azzal bízták meg, hogy hívjanak össze alkotmányozó nemzetgyűlést. A miniszterelnökök - kimondva, hogy ideiglenesnek tekintik Nyugat-Németországot, mint államalakulatot - - szeptemberben megalakították a Parlamenti Tanácsot, s hozzáláttak az alkotmánytörvény kidolgozásához.

A Német Szövetségi Köztársaság alaptörvényét néhány nappal a berlini blokád vége után, 1949. május 23-án hirdették ki ünnepélyesen. Nagyjából ekkor ült össze a szovjet zónában a Népi Kongresszus, amely elfogadta a "demokratikus német állam" alkotmányát. Az NSZK-ban augusztusban tartották a parlamenti választásokat, szeptember 20-án megalakult a kereszténydemokrata Konrad Adenauer vezette kormány. 1949. október 7-én a szovjet zóna területén létrejött a Német Demokratikus Köztársaság, véglegessé vált Németország megosztottsága.

A két német állam az 1989-ben kezdődött kelet- és közép-európai változások nyomán 1990. október 3-án egyesült ismét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel