7 végzetes pillanat

Film készült az eltemetett zsinagógáról

2009. május 22. 09:44 Kovács Olivér

Ugyan a feltárásra továbbra sincs pénz, ám dokumentumfilm legalább készült a budai vár egyik "titkos" szenzációjáról, az eltemetett középkori zsinagógáról és Budai Aurél műemléki tervezőről, aki 45 éve küzd a romok bemutatásáért.


Arról, hogy Mátyás király korában épült zsinagóga helyenként hat méter magas falait rejti a föld a budai vár északkeleti részén, a szakemberek már negyvenöt esztendeje tudnak. Mivel az Európa egyik legnagyobbjának tartott 15. századi zsinagógát elveszettnek hitték, nem is kutattak utána, így felfedezése a véletlennek volt köszönhető.

1964-ben a vári felújítások alkalmával a régészek a Műemlékfelügyelőség utasítására levertek egy sáv vakolatot a házakon, hátha rábukkannak valamire. A munka közben a Táncsics Mihály utca 23-as számú házának sétány felé néző oldalán gótikus pillérekre bukkantak, amelyek lábazatán bevésett héber betűs fölírás volt. Zolnay László vezető régész ekkor megkereste Scheiber Sándor professzort, a középkori zsidóság kutatóját, aki a kőfaragványokból és az azokon lévő vésett szövegekből megállapította, hogy a 15. században épített Mendel-féle zsinagóga romjára bukkantak.



A Mendel Jakab zsidóprefektus által kezdeményezett építkezések közül a legmonumentálisabb az a zsinagóga volt, amelyről leírások ugyan fennmaradtak, ám a szakemberek sokáig azt gondolták, hogy lebonthatták a 18. századi vári átépítések során.

Az 1461-ben késő gótikus stílusban épített zsinagóga mellett állt Mendel palotája, amelyet a források szerint híd kötött össze a prefektusi hivatal helyiségeivel. A mai Táncsics Mihály utca 26-ban fennmaradt kisebb zsinagógát a török időkben a szíriai zsidó közösség használhatta. A nagyzsinagóga viszont az 1530-as években egy kisebb várostrom során megsérült, boltozatai beszakadtak. A mennyezetet a török időkben – megfelelő szakemberek hiányában vízszintes födémmel lehetett csak pótolni. 1686-ban, amikor az egyesített keresztény seregek Budát felszabadították a török uralom alól, az ostrom idején betörő katonák a zsinagógába bemenekülő zsidó lakókat lemészárolták, az épületet pedig felgyújtották. A kiürült zsidó negyedbe beköltöző keresztény lakosok ezután a bedőlt romokat, a megégett, leszakadt tetőszerkezetet a meggyilkoltak tetemeivel együtt több méternyi földdel betemették.



A hatvanas évekbeli részleges feltáráskor kiderült: alaprajza 26-szor 11 méteres volt, fénykorában pedig kilenc méter belmagasságú boltozatrendszer fedte. A templom padlószintje kereken öt méterrel van mélyebben a jelenlegi Bástyasétányénál, így Zolnay szerint csak el kellett volna távolítani a több méteres betöltést és helyükre rakni a zsinagóga megmaradt kőemlékeit. Az ásatás befejezésére és a bemutatásra azonban akkor pénzhiány miatt nem volt lehetőség. Scheiber professzor, amikor az Egyesült Államokba utazott, talált ugyan megfelelő támogatókat, ám az Állami Egyházügyi Hivatal közbeszólt, elutasította a pénzt, mondván, hogy az amerikaiaktól nem fogadunk el semmiféle adományt. Így nem lehetett mást tenni, visszatemették az épületmaradványokat.

Eltelt néhány évtized: Zolnay és Scheiber meghalt, mint ahogy szinte valamennyien mindazok közül, akik szerepet játszottak ennek az óriási tudományos, történeti és kegyeleti értéknek a feltárásában. Dr. Budai Aurél építészmérnök, műemléki tervező, Zolnayék akkori munkatársa azonban nem adta fel: számos előadáson és publikáción túl öt tervet is készített a bemutatásra. Budai Aurél társaival együtt már 1992. óta próbál pénzügyi forrásokat szerezni. Megértést, biztatást kap ugyan, pénz azonban továbbra sincs.

Az Egy betemetett zsinagóga Budán című ismeretterjesztő dokumentumfilm Radó Gyula rendező, Bubryák István producer, Sibalin György operatőr és Csepregi János vágó alkotása. A film bemutatására 2009. május 28-án délelőtt 11. órakor a Budapest, IX. kerület Ráday utca 31/k. szám alatt lévő FilmesHázban kerül sor.

Teljes cikk és képgaléria a műemlékem.hu-n

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!