2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Tréfára kész embert láthatunk az OSZK-ban

2009. május 15. 14:47 MTI

Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában őrzik a világ legnagyobb, elsődleges forrásnak tekinthető Haydn-kéziratgyűjteményét, ezekből válogatott Mikusi Balázs osztályvezető a csütörtökön délután megnyílt kamarakiállításhoz. A megnyitón megemlékeztek a 100 éve született Vécsey Jenő zenetörténészről is, akinek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a Haydn-anyag kutathatóvá vált.

A Haydn halálának 200. évfordulójához kapcsolódó tárlatot megnyitó beszédében Somfai László akadémikus, Haydn-kutató kiemelte: sűrű, szinte csak eredeti kottákat, feljegyzéseket mutat be a kiállítás. Az anyag Haydn különféle arcait illusztrálja: az operadirektorét, a tréfára kész emberét, az Esterházy-hercegek alkalmazottjáét, a sok műfajú zeneszerzőét, a szonáták, a szimfóniák, a vonósnégyesek alkotójáét.

Somfai László emlékeztetett arra, hogy mivel Haydn műveit a hercegi gyűjteményben őrizték, ezért három-négy emberöltőn át a fontos források jelentős része kutathatatlan volt. Ezt azonban kompenzálta, hogy az anyag egyben maradt. Amikor 1945-ben Vécsey Jenő átvette az OSZK Zeneműtárának vezetését, majd 1949-ben állami tulajdonná vált a gyűjtemény, megindulhatott a kutatás, amelyben a zenetörténésznek kiemelkedő szerepe volt kutatóként is és úgy is, hogy megteremtette a lehetőséget mások munkájához.

Így az 1959-es Haydn-évre páratlan eredmények láttak napvilágot, köztük Rajeczky Benjamin tanulmánya az egyházi művekről vagy Ujfalussy József elemzése. A Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Kodály Zoltán felhívta a figyelmet arra: Haydn szerzeményeiben jelenik meg először az all, ongarese jelzés, amellyel világszerte hirdette, hogy itt egy sajátos, minden mástól elütő zenei kifejezésmód él. 1960-ra pedig elkészült Bartha Dénes átfogó könyve Haydnról, az operakarmesterről, amely sajnos ma is csak németül olvasható.

Az a népszerűség, amelyet Haydn a házimuzsikusok körében élvezett, ma megszűnni látszik, mert múlik a házimuzsika divatja - jegyezte meg Somfai László, aki szerint a hivatásos művészek közül is kevesen értik Haydn kompozícióinak sokrétűségét. A magyar Haydn-kutatás kiemelkedő alakjának nevezete a 100 éve, 1909. július 19-én született Vécsey Jenőt Kárpáti János zenetörténész, hozzátéve, hogy nemcsak a Haydn-, hanem a Liszt- és a Bartók-kutatást is magas nemzetközi színvonalra segítette, amikor 1945-től 20 éven át, 1966-ig, haláláig vezette a zeneműtárat.

Számtalan ismeretlen vagy elfelejtett remekművet tett újra közkinccsé: Michael Haydn, Werner, Albrechtsberger és Druschetzky alkotásait emelte ki a feledésből. A Haydn-operák Vécsey munkája nyomán váltak kiadhatóvá és előadhatóvá - mutatott rá Kárpáti János. Mint mondta, Vécsey Jenő feltárta, hogy milyen háborús károk érték a zeneműtár gyűjteményét 1945-ben és 1956-ban. Keresztury Dezsővel és Falvy Zoltánnal elindította 1960-ban A magyar zenetörténet képeskönyvét. Az 1959-re kiadott Joseph Haydn művei az OSZK Zenei Gyűjteményében című munkája egyrészt az MTA tudományos ülésének alapja volt, másrész a nemzetközi kutatás egyik kiindulópontja lehetett - hangsúlyozta a zenetörténész.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár