Forró magyar őszök

Freskótúra Esztergomban

2009. május 14. 09:15

Végre a nagyközönség is megtekintheti a reneszánsz erényeket ábrázoló falképeket és a bizánci művészet hatásait tükröző híres "esztergomi oroszlánokat", az újonnan lefedett Fehér toronyból lepillantva pedig lenyűgöző körpanorámában gyönyörködhetnek a vendégek az esztergomi Vármúzeumban. Az intézmény lakótornyát és kápolnáját Schneider Márta kulturális szakállamtitkár adta át.


A királyi palota épületegyüttese a benne lévő reneszánsz emlékekkel, Vitéz János esztergomi érsek itteni tevékenységével, szellemiségével rászolgált a megkülönböztetett figyelemre és a kiemelkedő nagyságú 112 millió forintos támogatásra - áll az OKM közleményében. Ezt indokolta a reneszánsz falfestmények beázás miatti veszélyeztetettsége is, valamint az újabb kutatások eredményei nyomán a restaurálás felgyorsításának igénye.



A palotában a beruházásnak köszönhetően befejeződött a Fehér torony lefedése és részlegesen látogathatóvá vált az izgalmas falképekkel díszített Vitéz Studiolo. A lakótoronyban és a kápolnában található kimagasló nemzetközi színvonalú freskók restaurálásával előreláthatólag 2009 végére készülnek el a szakemberek. A műemlék-együttes 2008-ban elnyerte az Európai örökségi helyszín kitüntető címet, a megnyitón a szakállamtitkár átadta az ezt jelző táblát, valamint leleplezte Vitéz János, a kiváló reneszánsz tudós és humanista emléke előtt tisztelgő emléktáblát is.

Az esztergomi várhegy fennsíkjának déli oldalán helyezkedik el a III. Béla (1172-1196) által átépített királyi palota két legjelentősebb épülete: a 12. századi lakótorony és a várkápolna. Mindkét épület az 1934-38 évi feltárás és az azt követő helyreállítás során nyerte el jelenlegi állapotát. Eredeti funkciója – ahogy ez a nevéből is kitűnik – a vár mindenkori urainak (Árpád-házi királyaink, majd az esztergomi érsekek) lakóhelye. A torony eredetileg több emeleti szinttel rendelkezett, süvegtetős lefedéssel.



Vitéz János esztergomi érseksége alatt a lakótoronyban saját dolgozószobáját, illetve könyvtárszobáját rendezte be, az első tereket falfestéssel díszítette. Megrendelésére készültek el a reneszánsz erényeket ábrázoló falképek, melyek készítői a firenzei Filippo Lippi festőiskolájához köthetők, készítési idejük 1465-66-ra tehető. Két évvel ezelőtt Hiller István akkori oktatási és kulturális miniszter Rómában jelentette be, hogy a falképek egyikét, a Mértékletesség allegóriáját minden valószínűség szerint Sandro Botticelli festette. A felfedezés rendkívüliségét az jelenthetné, hogy az olasz mesternek Itálián kívül nem maradt fent falképe.

A tárcavezető két magyar restaurátor, Wierdl Zsuzsanna és Prokopp Mária művészettörténészek feltáró munkájának eredményére hivatkozott. Wierdl Zsuzsanna szerint Vitéz János érsek firenzei kapcsolatai, a nőalakok megformálásának feltűnő hasonlósága, a bekarcolt aláírás értelmezése alapján Sandro Botticelli ifjúkori, talán első önálló művének tekinthető a női alak. Több oklevél is bizonyítja, hogy Botticelli ebben az időszakban Magyarországon járt.



Marosi Ernő művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke korábban az MTI-nek elmondta: a most Botticellinek tulajdonított falfestményt az akkori idők egyik legnevesebb olasz reneszánsz specialistája, a nemzetközi hírű Gerevich Tibor művészettörténész fedezte fel, aki nem tulajdonította a művet Botticellinek. Marosi Ernő szerint az bizonyos, hogy olasz festő művéről van szó. Az 1490-es években, Mátyás király halála után egy firenzei festő, egy bizonyos Albert mester dolgozott Esztergomban, dokumentumok szerint falképek festéséért kapott fizetséget. A lakótorony I. emeleti szintjén (Vitéz Studiolo) 2001 óta folyik a falképek restaurálása, majd megkezdődött a torony lefedésének tervezése és kivitelezése, melynek fő célja az „Erények” freskócsoport végleges védelme.

Az Árpád-kori királyi palota kápolnáját III. Béla az 1180-as években kezdte el építeni. Létrejöttekor európai jelentőségű volt, mivel Európa legelső és legművészibb gótikus épületei közé tartozott. A kápolnára a stílusok keveredése jellemző, építészetileg a franciaországi kora-gótikus stílus első hazai megjelenése. A kőfaragványok, a rózsaablak, az oszlopfejezetek, és a kapuzat kiképzése is dél-francia, itáliai kora-gótikus előképekre vezethető vissza. A belső festése, így a híres „esztergomi oroszlánok” stílusa viszont a keleti, a bizánci művészet hatásait tükrözi. A kápolnát a 14-15. században többször is átfestették, ekkor kapta az „apostolfejes” díszítést.



A kápolna falképeinek eddigi vizsgálata 5 különböző réteget állapított meg. A művészettörténeti elemzések szerint a 3 fő réteg mindegyike kimagasló nemzetközi színvonalú, a kortárs francia, illetve itáliai freskókkal egyenértékű, Európa élvonalába tartozott.

Az Európai Örökség listára felkerült helyszín a római kortól fogva kiemelkedően fontos településen belül létrehozott királyi, majd érseki központ, amelynek elsősorban művészeti hatása országhatárokon is túlnyúlik. A helyszín műemléki védelem alatt álló, működő, a Magyar Nemzeti Múzeum által kezelt-gondozott együttes. Már a II. világháború előtt is látogatható volt mint műemlék és múzeum, 1971 óta tartozik a Nemzeti Múzeum kezelésébe.

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!