Legendás apák és fiúk

Ősi nekropolisszal írják újra az oázis történetét

2009. április 28. 09:34 MTI

Egy ősi egyiptomi nekropolisz feltárása újraírhatja a Kairótól 80 kilométerre dél-nyugatra lévő Fajjúm-oázis történetét - vélekedett az ásatást irányító Abdul Rahman Al-Ajedi, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hivatal helyettes titkára.


A nekropoliszban a Középbirodalomtól (i.e. 2061-1786) a római korig temetkeztek. Az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács által finanszírozott ásatások során az el-Lahun közelében álló piramisoktól délkeletre 53, sziklába vájt sírkamrát fedeztek fel, ezek szerkezete nagy eltéréseket mutat. Van, amely egyetlen aknából áll, s akad olyan is, ahol elágazik egy folyosó, amely elvezett a második sírkamrához.



A régészek festett múmiák tucatjaira bukkantak, ezek többsége a Középbirodalom korából származik. A fakoporsókba helyezett múmiákat hagyományos egyiptomi színekkel - türkizzel, terrakottával és arannyal festették, az összes dísz és a feliratok hihetetlenül jó állapotban maradtak fenn, a színek mindmáig nem fakultak ki.



Az egyik díszes szarkofágban a felirat tanúsága szerint Ízisz Her Ib, el-Lahún 4000 évvel ezelőtti polgármesterének a lánya nyugszik. A leletek között van egy sor más koporsómaradvány is, amelyeket a régészek feltételezése szerint a kopt időszakban gyújtottak fel. A régészek találtak 15 festett maszkot, agyagedényeket, valamint amuletteket is. Az archeológusok feltártak egy középbirodalmi halotti templomot, s megtalálták az áldozati táblákat. Az előzetes vizsgálatok szerint a halotti templomot a római uralom idején (i.e. 30 és i.sz. 337) "újrahasznosították".



"Az ásatások kezdetekor azt mondtam, hogy a feltárások újraírhatják a térség történelmét, s igazam lett"
- nyilatkozta Abdul Rahman Al-Ajedi. Ismertetése szerint a Fajjúm-oázis fejlesztése II. Szenuszert fáraó, a XII. dinasztia negyedik uralkodójának a nevéhez fűződik, aki i.e. 1897 és 1878 között volt trónon. Uralkodása a béke és jólét időszaka volt, amikor virágzott a közel-keleti kereskedelem. Legfontosabb eredménye a fajjúmi öntözőrendszer kiépítése: ezek az összekötő-csatornák elvezették egy részét annak a vízhozamnak, amely normális esetben a Moirisz-tóba ömlött, így új termőterületeket nyertek. II. Szenuszert alapította el-Lahúnt, amely a XII. és a XIII. dinasztia idején Egyiptom politikai fővárosa volt, s ahol a fáraó megépítette piramisát.



Mint Abdul Rahman Al-Ajedi megjegyezte, hamarosan újabb, jelentős leletről számolnak be, amely több ezer évvel korábbi, mint a helyszín eddig vélt alapítása. A régész reményei szerint mód lesz megvizsgálni a múmiákat, amelyek sokat elárulhatnak a korabeli táplálkozásról, a helyi lakosság egészségi állapotáról, valamint arról, hogy miként változtak Egyiptomban az évezredek során a temetkezési szokások.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!