Nem szűnő vita a japán háborús múlt miatt

2009. április 22. 17:10 MTI

Japán parlamenti képviselők népes csoportja látogatott el a háborús halottaknak, köztük háborús bűnösöknek is emléket állító tokiói Jaszukuni-szentélybe szerdán, egy nappal azután, hogy Aszo Taro miniszterelnök ajándékot küldött az emlékhelynek.

Korábban

A sintó tavaszünnep alkalmából mintegy 90 képviselő imádkozott a szentélyben, amelyre a környező országok úgy tekintenek, mint Japán militarista múltjának jelképére. A képviselők többsége a kormányfő vezette Liberális Demokrata Párthoz tartozott, volt köztük négy korábbi miniszter is, jelenlegi kormánytag azonban egy sem - jelentette az NHK japán közszolgálati televízió. A Kyodo japán hírügynökség beszámolója szerint három fontos tárca miniszterhelyettese is tagja volt a csoportnak, amelyben a legnagyobb ellenzéki párt, a Japán Demokrata Párt is képviseltette magát két kisebb parlamenti párt mellett.

Előző nap, a háromnapos ünnep kezdetén Aszo Taro miniszterelnök egy örökzöld cserje, a sintó vallásban szent növényként tisztelt szakaki (cleyera japonica) virágzó, cserepes változatát ajándékozta a szentélynek. A kormányfő környezetéből származó értesülések szerint az 50 ezer jen (500 dollár) értékű áldozati ajándékot "miniszterelnök" néven küldte a szentélynek, és saját zsebből fizette. Legutóbb két éve ajándékozta meg a szentélyt japán kormányfő. Az akkor hivatalban lévő Abe Sindzo szintén szakakit adott az emlékhelynek.

Aszo Taro tavaly szeptemberi kinevezése óta nem zarándokolt el a szentélybe, de mostani gesztusa Dél-Koreában és Kínában is felzúdulást keltett. A szöuli külügyminisztérium "nagyon sajnálatosnak" nevezte a történteket, és a szentélynek küldött ajándék befolyásolhatja a japán kormányfő jövő hétre tervezett kínai látogatását is.

Tokió viszonya 2001 és 2005 között már feszültté vált Pekinggel és Szöullal amiatt, mert Koidzumi Dzsunicsiro akkori japán kormányfő többször is felkereste az emlékhelyet. A sintoista szentélyt a 19. század végétől 1945-ig elesett japán hősi halottak emlékére emelték, később azonban titokban oda temették az 1948-ban halálra ítélt és kivégzett japán háborús bűnösöket is. A szentély vita tárgya a japán társadalomban is. Bírálói szerint Japán ázsiai háborús hódításának, Kína és Korea lerohanásának és megszállásának szimbóluma.