Dokumentum Manhattan megvásárlásáról
2009. április 6. 15:52 MTI
Nem kell New Yorkba utaznia annak, aki látni szeretné az amerikai metropolisz korai történetének fontos dokumentumait. Hollandia nemzeti múzeuma, a Rijksmuseum a hét végétől állítja ki ezeket a dokumentumokat, köztük térképeket és azt az egyetlen feljegyzést, amely beszámol Manhattannak az európaiak általi megvásárlásáról.
Korábban
A kiállítás Henry Hudson brit felfedező 1609. áprilisi indulásának 400. évfordulójára nyílt meg; ez az expedíció vezetett el a New York-i terület gyarmatosításához. Hudson 1609 szeptemberében hajózott fel a ma az ő nevét viselő folyón, a holland Kelet-indiai Társaság hajóján: az Ázsiába vezető átjárót kereste, de soha nem találta meg. Felfedezéseinek híre nyomán később holland expedíciók keltek útra, és az indián törzsekkel folytatott szőrmekereskedelemből húztak hasznot.
A kiállítás bemutatja Manhattan, mint sziget 1614-ből származó első térképét is. A holland telepesek New Netherland néven a területen kolóniát hoztak létre. Megfelelő kereskedelmi állomásnak és fővárosnak választották Manhattan szigetét. 1625-ben szerezték meg az indián őslakosoktól és New Amsterdamnak keresztelték el. 1664-ig hívták így, amíg az angolok el nem hódították tőlük a várost. Ők adták a helynek a New York nevet.
A holland nemzeti levéltárban őrzött vásárlásról szóló iromány, amelyet gyakran csak New York "anyakönyvi kivonataként" emlegetnek, szintén látható a kiállításon. Kiállítanak a múzeumban egy festményt, Johannes Vingboons 1665-ben készült alkotását, amely a korabeli várost kis holland településként ábrázolja, háttérben egy szélmalommal.
A tárlat júniusig látható Amszterdamban, utána a New York-i South Street Seaport Museumba "költözik", egy szeptemberben nyíló nagyobb kiállítás részeként.
Hudson 1610-ben, már egy angol társaság szolgálatában tért vissza Amerikába, hogy tovább keresse az Ázsiába vezető északnyugati átjárót, a mai Kanadán keresztül. A telet a jég fogságába esve töltötte, és 1611 nyarán, amikor tovább akart indulni, a legénység fellázadt ellene. Az expedíció túlélői azt mesélték annak idején, Hudsont, 10 éves fiát és nyolc, a lázadáshoz nem csatlakozó személyt a legénységből kitettek valahol a mai Hudson-öböl táján, és többet senki nem látta őket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
