Az amerikai elnökről nevezték volna el Pozsonyt
2009. március 28. 14:50 MTI
A szlovák főváros hivatalosan pénteken ünnepelte 90. névnapját: 1919-ben ezen a napon lépett érvénybe az a kormányhatározat, mely szerint az addigi Pozsony neve Bratislavára változik. Az évfordulóra kiállítással és konferenciával emlékeznek - írja a pozsonyi Új Szó.
Korábban
Pozsony az első világháborút lezáró békeszerződések után lett az akkor megalakuló Csehszlovák Köztársaság része. A háborút megelőző utolsó, 1910-es népszámlálás szerint viszont a város lakosságának (78 ezer fő) csupán nem egész 15 százaléka volt szlovák, 42 százaléka németnek, 41 százaléka magyarnak vallotta magát.
A várost 1919. január elsején szállta meg az olasz Luigi Piccione vezette, nagyrészt csehekből és az antant hatalmak katonáiból álló hadsereg. A német és főként a magyar lakosság a megszállás tényébe nem akart belenyugodni, már 1918 őszén - miután kiderült, a prágai kormány igényt tart a városra - megalakították a magyar és német vezetésű városi nemzeti tanácsot. A megszállás ellen tiltakozó akciókat szerveztek a város lakói, 1919. február 12-én a csehszlovák vezetés vérbe fojtotta a több ezer fős megmozdulást.
Pozsony Csehszlovákiához csatolása után a cseh és szlovák politikusok egyik első intézkedése volt a város nevének megváltoztatása. A csehszlovák vezetést és a szlovák nemzeti erőket kezdettől zavarta Pozsony akkori szlovák neve - Presporok -, mert a német Pressburg névből eredt. Az Új Szó összeállításában arról is ír, hogy 1919-ben két névvariáción gondolkodtak az akkori döntéshozók, az egyik verzió szerint Wilsonovo vagy Wilsonovo mesto lett volna az új név az akkori amerikai elnök, Woodrow Wilson után, aki a világháború alatt kiállt a nemzetek önrendelkezési joga mellett. A másik név, amelyen a csehszlovák kormányzat gondolkodott, egy téves nyelvészeti okfejtésen alapuló szó, a Bratislava volt, és végül ez diadalmaskodott.
A várost - még Presporok/Pozsony néven - 1919-ben Szlovákia fővárosává nyilvánították. A következő években a csehszlovák kormányzat azon volt, hogy a város nevének szlovákosítása után Pozsony nemzetiségi összetételét is megváltoztassa. 1930-ra a lakosság száma 123 ezerre nőtt, és ezzel együtt 26 százalékra csökkent a korábban évszázadokig meghatározó német és 15 százalékra a magyar lakosság aránya. Mivel a kisebbségi nyelvhasználat határa már akkor is 20 százalék volt, 1930 után Pozsony hivatalaiból kiszorult a magyar nyelv.
A pozsonyi városvezetés idén több rendezvénnyel emlékezik a kilenc évtizeddel ezelőtti eseményekre: kiállítást, történelmi konferenciát szervez, valamint egy ötkötetes, Pozsony történelméről szóló könyvsorozatot is megjelentet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.