Az amerikai elnökről nevezték volna el Pozsonyt

Pozsony az első világháborút lezáró békeszerződések után lett az akkor megalakuló Csehszlovák Köztársaság része. A háborút megelőző utolsó, 1910-es népszámlálás szerint viszont a város lakosságának (78 ezer fő) csupán nem egész 15 százaléka volt szlovák, 42 százaléka németnek, 41 százaléka magyarnak vallotta magát.

A várost 1919. január elsején szállta meg az olasz Luigi Piccione vezette, nagyrészt csehekből és az antant hatalmak katonáiból álló hadsereg. A német és főként a magyar lakosság a megszállás tényébe nem akart belenyugodni, már 1918 őszén - miután kiderült, a prágai kormány igényt tart a városra - megalakították a magyar és német vezetésű városi nemzeti tanácsot. A megszállás ellen tiltakozó akciókat szerveztek a város lakói, 1919. február 12-én a csehszlovák vezetés vérbe fojtotta a több ezer fős megmozdulást.

Pozsony Csehszlovákiához csatolása után a cseh és szlovák politikusok egyik első intézkedése volt a város nevének megváltoztatása. A csehszlovák vezetést és a szlovák nemzeti erőket kezdettől zavarta Pozsony akkori szlovák neve - Presporok -, mert a német Pressburg névből eredt. Az Új Szó összeállításában arról is ír, hogy 1919-ben két névvariáción gondolkodtak az akkori döntéshozók, az egyik verzió szerint Wilsonovo vagy Wilsonovo mesto lett volna az új név az akkori amerikai elnök, Woodrow Wilson után, aki a világháború alatt kiállt a nemzetek önrendelkezési joga mellett. A másik név, amelyen a csehszlovák kormányzat gondolkodott, egy téves nyelvészeti okfejtésen alapuló szó, a Bratislava volt, és végül ez diadalmaskodott.

A várost - még Presporok/Pozsony néven - 1919-ben Szlovákia fővárosává nyilvánították. A következő években a csehszlovák kormányzat azon volt, hogy a város nevének szlovákosítása után Pozsony nemzetiségi összetételét is megváltoztassa. 1930-ra a lakosság száma 123 ezerre nőtt, és ezzel együtt 26 százalékra csökkent a korábban évszázadokig meghatározó német és 15 százalékra a magyar lakosság aránya. Mivel a kisebbségi nyelvhasználat határa már akkor is 20 százalék volt, 1930 után Pozsony hivatalaiból kiszorult a magyar nyelv.

A pozsonyi városvezetés idén több rendezvénnyel emlékezik a kilenc évtizeddel ezelőtti eseményekre: kiállítást, történelmi konferenciát szervez, valamint egy ötkötetes, Pozsony történelméről szóló könyvsorozatot is megjelentet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs