Vadregényes barlangvár lesz a siroki romokból
2009. március 17. 15:40
Vadregényes barlangvárrá, turisztikai központtá alakul a siroki sziklavár az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programjának (ÉMOP) támogatása nyomán - jelentették be kedden Sirokon.
Korábban
A 320 millió forintos támogatásnak köszönhetően hamarosan megkezdődhet az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés, amelynek keretében látogathatóvá tesznek több, a rom talapzatába vájt riolittufa-járatot - közölte a projektgazda Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója. Ez egyben azt jelenti, hogy legkésőbb 2011-ben megnyílhat a turisták előtt az alsóvár, majd a felsővár rehabilitációjával folytatódhat a program - tette hozzá Varga Kálmán.
Lakatos István, a mátrai település polgármestere elmondta: az alsóvár és a felvezető sziklafolyosó környezetének rekonstrukciójával Magyarország egy jelentős műemlékét újítják fel. Rehabilitálják a kaput és környezetét, kilátóteraszokat, kiállításokra és bemutatókra alkalmas fedett és zárt tereket építenek ki. Mindennek eredményeként a középkori várélet bemutatásának autentikus helyszíne jön létre. A korábban felújított tájházban a helyi hagyományokat, mesterségeket mutatják be, illetve a gyerekek szórakoztatását szolgálja a hátsó kertben megépülő várjátszótér. Egy négycsillagos szálloda építése is megkezdődik a településen. Az ehhez szükséges 1,2 hektáros telek adásvételéről szóló szerződést már aláírta a község a befektetővel - közölte a polgármester.
A versenyképesség erősítése mellett a turizmus fejlesztését fogalmazza meg a második legfontosabb stratégiai célként az ÉMOP - emlékeztetett Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. A siroki várrekonstrukció fokozza a kétezer lelkes település turisztikai vonzerejét és sokaknak teremthet megélhetést a 22 ezer lakosú pétervásárai kistérségben - mondta.
Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén egy sziklatömb tetejére építették. Ugyanakkor a riolittufából álló hegy gyomrában hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak az építetők a 13. században. Az alsó- és felsővárból álló siroki erősség a törökkor idején Eger előváraként kapott jelentős szerepet, majd az erőd pusztulása a 16-17. században kezdődött meg. Napjaikban a felsővár 4-5 méteres falai, udvara, épületmaradványai és az alsóvár kazamatajáratai tekinthetőek meg. Ezt segíti, hogy 2004-ben a Széchenyi-terv támogatásával elészült a várhoz vezető betonút és a terület közművesítése. A várromot 2006-ban vette át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, amely 2007-ban kezdte meg az uniós projekt kidolgozását.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap