Magyar-szovjet barátság Moszkvában

A moszkvai Levéltári Intézet és az Oroszországi Föderáció Levéltári Szolgálata rendezésében március 11-én nyílt meg a Magyar Kulturális Központ kiállítótermében az a dokumentumkiállítás, amely az 1948. február 18-án aláírt magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés előkészítését, az aláírásra Moszkvába utazó magas szintű magyar kormánydelegáció programját, az aláírási procedúrát, illetve az egyezmény 1967. szeptember 7-én történő megújítását mutatja be.

A húsz évre szóló egyezmény elsősorban "az esetlegesen újjáéledő német agresszió elleni védekezést szolgálta, s háború esetén kölcsönös katonai segítségnyújtást ígért". Valós célja azonban az volt, hogy megakadályozza Magyarország bármiféle szovjetellenes szövetségi rendszerhez történő csatlakozását. Előírta a konzultáció kötelezettségét minden fontos nemzetközi kérdésben, egyúttal szorgalmazta a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztését. Az egyezmény része volt az átfogó kelet-európai "szovjet blokk" kialakulásának. 1948 tavaszára a Szovjetunió a nyugati határai mentén, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig elterülő valamennyi állammal - hasonló szerződések alapján - szövetséges viszonyt teremtett.

A tárlaton bemutatott levéltári dokumentumok (iratok és fényképek) az Oroszországi Állami Szociálpolitika-történeti Levéltára, az Oroszországi Föderáció Külpolitikai Levéltára, az Oroszországi Föderáció Állami Levéltára és a Magyar Országos Levéltár gyűjteményéből származnak. A dokumentum- és fotóanyagokon kívül a krasznogorszki Állami Film- és Fotódokumentumok Archívumából származó korabeli szovjet filmhíradók tudósításait is levetítették, amelyek a magyar elnöki és kormánydelegációk fogadását, az egyezmény aláírását, a delegáció elutazását mutatták be.

Az ünnepélyes megnyitón beszédet mondott Gorjánác Rádojka, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese és Andrej Nyikolajevics Artyizov, az OF Levéltári Szolgálatának helyettes vezetője. Az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumát Konsztantyin Konsztantyinovics Provalov, a Történeti-dokumentációs Főosztály vezetője, a moszkvai magyar nagykövetséget Vajda József elsőbeosztott, rendkívüli követ képviselte.

A rendezvényen a magyar-szovjet/orosz diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulójáról is megemlékeztek. 1934. február 4-én került sor Rómában Jungerth-Arnóthy Mihály ankarai rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, valamint Vlagyimir Petrovics Patyomkin, a Szovjetunió római nagykövete aláírásával országaink közötti diplomáciai kapcsolatok létesítéséről szóló jegyzékváltásra, február 6-án pedig a jegyzőkönyv aláírására. A diplomácia kapcsolataink elmúlt 75 esztendejéből mintegy három évtized a jelenleg a moszkvai Magyar Kulturális központnak helyet adó palotához kötődik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből